Emberi okok
Elsősorban emberi okok gátolják a keleti régió fejlődését, alkalmazkodóképes és mobilabb munkaerőre van szükség - mondja Tóth László, bár elismeri, az infrastruktúra hiányossága jelentősen gátolja az ingázási kedvet. A vállalkozások többsége csak 3-4 hónapra előre látja megrendeléseit, ekkor azonban jóval intenzívebb munkatempóra van szükség, mint amennyit a napi 8 órás munkavégzés lehetővé tesz.
Az iskolázottság tekintetében nincs formális különbség a régiók között, vagyis a szak- és középiskolát végzettek, illetve diplomások aránya hasonló, az eltérés sokkal inkább a képzettség minőségében, a szakmai felkészítésben rejlik, ez szintén kedvezőtlenül befolyásolja a foglalkoztatást - hangsúlyozza a szakember.
Más fizetések
A regionális kereseti lehetőségek között óriásiak a különbségek. A KSH adatai szerint a legfejlettebb közép-magyarországi régió bruttó keresetei 2003-ban 25,3 százalékkal voltak magasabbak az országos átlagnál, míg a dél-alföldi régió bérei 16,5-del maradtak el az átlagtól. Tóth László elmondta, hogy korábban felvetődött ugyan a regionális minimálbér bevezetésének gondolata, ezt azonban elvetették a szaktárcánál. Az északi régióban nemcsak a foglalkoztatási ráta alacsony, de a munkanélküliség is ezen a területen a legnagyobb. Itt a legsürgetőbb a szerkezetváltás, hiszen a nehézipar megszűnését, munkaerő felvételét semmi sem pótolta - hangsúlyozza a szakember, aki szerint az uniós források lehetővé teszik majd a regionális különbségek csökkentését.
Jelenleg minden régióban egységesen a szolgáltatás szívja fel a legtöbb munkavállalót, a mezőgazdaság pedig a legkevesebbet. Az iparban és a szolgáltatásban dolgozók száma Közép-Magyarországon a legmagasabb, míg az észak- és a dél-alföldi régióban a mezőgazdaság foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót.