Az íze nem változott
A negrót az 1930-as években kezdte el gyártani a Stühmer gyár, az ötvenes években lezajlott államosítás után pedig a Budapesti Csokoládégyárban készültek a fekete cukorkák. Néhány évvel később, 1963-ban az összes édesipari gyárat egyetlen nagyvállalatba, a Magyar Édesipari Vállalatba koncentrálták. A cukorkagyártást megszüntették Budapesten, a negro gyártását - a többi cukorkával együtt - két vidéki gyárba, a Csemege Édesipari Gyárba és a Szerencsi Csokoládégyárba vitték. Újabb átszervezés kellett, amikor a Csemege Édesipari Gyár a nyolcvanas években rágót kezdett el nagyobb mennyiségben gyártani, így a negro a Győri Kekszhez került. 1981-ben állami intézkedéssel megszüntették a Magyar Édesipari Vállalatot, és a hat gyárból három vállalat lett, a Budapesti Édesipari Vállalat 4 gyárral, a Szerencsi Édesipari vállalat, valamint a Győri Keksz és Ostyagyár.
Mivel a privatizáció után a jogfolytonosság miatt Szerencs és Győr is birtokolta a Negro márkát, a két cég tulajdonosai - a Nestlé és az UB (United Biscuits) - közösen védették le a nevet. (Eredetileg a Győri Kekszet az UB privatizálta, a Nestlé pedig a szerencsi gyárat, és csak ezután vette meg a Danone, már az UB-től a Győri Kekszet.) "Miután mindkét cégnek érdeke, hogy a már bevezetett, népszerű termék forgalmazása sikeres legyen, ezért a közös tulajdonban lévő márka levédett grafikáit mindkét cég alkalmazza" - nyilatkozta az Indexnek Szautner Péter, a Győri Keksz Kft. kereskedelmi igazgatója. A Nestlénél annyit még hozzátettek, hogy az eredeti jelző arra vonatkozik, hogy mindkét gyárban az eredeti recept alapján készítik a negro cukorkát.