Járai: Látszategyeztetés, értelmetlen, de jópofa

2008.10.18. 13:22

Fontosabb részletek
  • Összeült a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által összehívott nemzeti csúcs, ahol a pénzügyi világválság Magyarországra gyakorolt hatásait, és az erre adható válaszokat vitatják meg.
  • A nemzeti csúcson 66 meghívott vesz részt, többek között az öt parlamenti párt elnöke, a frakcióvezetők, volt miniszterelnökök, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke, korábbi elnökei, több tárcavezető. Meghívást kapott, de fenntartásai miatt nem vesz részt a nemzeti csúcson Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
  • Pálinkás József, az Akadémia elnöke szerint a kialakult helyzetért nem közös a felelősség.
  • Gyurcsány Ferenc 800 milliárd forint átcsoportosítását jelentette be. A kormány meg akarja menteni a devizahiteleseket. A kormány nem fog félni cselekedni, ha durva megelpetések jönnek.
  • Orbán Viktor és Semjén Zsolt (KDNP) szerint a válság magyarországi hatásaiért a szocialisták a felelősek. Orbán azt mondta, a kormány rossz válaszokat próbál adni a válságra, és durva megszorításokra készül.
  • Fodor Gábor (SZDSZ) azt kérte a két politikai oldaltól, hogy ismerjék el egymásról, mindegyikük az ország javát akarja.
  • Dávid Ibolya (MDF) durva konkrétumokat javasolt: függesszék fel a 13. havi nyugdíjakat, a miniszterek vásároljanak magyar részvényeket, a tárcák hagyják abba a marketingtevékenységeket.
  • A vállalkozók és a gyáriparosok képviselői azt mondták, most nem tartják fontosnak az adócsökkentést.
  • A munkavállalói érdekképviseletek aggódnak a béremelések elmaradása miatt.
  • Döntés semmilyen ügyben nem született, de Gyurcsány összességében örült, és bejelentette, hogy a jövőben is lesz közösködés, őt pedig semmi nem tántoríthatja el attól, hogy szervezze ezeket a konzultációkat.
  • Járai Zsigmond azt mondta, értelmetlen látszategyeztetés folyt, Török Gábor politológus pedig az Indexnek úgy értékelte az eseményt, hogy bár hasznos, nagyrészt statisztákkal is eljátszathattál volna.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Vizy E. Szilveszter levezető elnökként azt hiányolja, hogy nem esett szó az emberek fejében lévő válságról, mert bizony világszerte megingott a hit a bankokban, és a kormányokban. A feladat hát az, hogy visszaadják a hitet: lesz még rendben Magyarország.
  • Herényi Károly nem nagyon bánta, hogy elúszott a kormány 160 milliárdos adócsökkentő csomagja, úgy se lett volna túl nagy hatása a gazdaságra. Az MDF-es frakcióvezető szerint így is van mozgástér, például az adórendszer egyszerűsítése nem veszélyeztetné az egyensúlyt, ahogy az élőmunka terheinek lefaragása sem. Úgyhogy, mondta Herényi, csináljon végre valamit a kormány, ami növeli a versenyképességet.
  • A válságkezelés fontos szabálya, hogy abba kell hagyni az önámítást, a helyes dolgokat a helyes sorrendben kell tenni, és biztosra kell menni, mint a harctéri szanitéc: inkább nagyobbat kell vágni, hogy biztosan sikeres legyen a beavatkozás. Emellett az A terv mellett kellene B és C tervek is, mondta a gazdasági miniszter.
  • Olyan helyzetben vagyunk, amikor nem az adócsökkentésért kell küzdeni, hanem azért, hogy a forintgyengülés miatt ne értékelődjenek le a jövedelmeink, és a gazdaság működőképes maradjon. Középtávon kell csökkenteni az adókat, át kell gondolni a nyugdíjrendszert, egyszerűsíteni kell a vállalkozásokat fojtogató adminisztrációt. Számos lépésben, például az önkormányzati reformban és a pártfinanszírozásban a kormány nem tud egyedül lépni, szükség van átfogó megegyezésre, mondta Bajnai Gordon. Az uniós terveket is újra kell gondolni, a brüsszeli pénzek nagyban segíthetik az aktív válságkezelést.
  • Áder János szerint megfontolandó, hogy a jövő júniusi európai parlamenti választással egy időben előre hozott országgyűlési választásokat is tartsanak, az Országgyűlés fideszes alelnöke erről a szombati nemzeti csúcs ebédszünetében beszélt újságírói kérdésre.

    "Ha már úgy is lesz egy választási kampány, úgyis lesz egy választás, az alkotmány nem zárja ki, hogy a két választás egy időben legyen. Hát, akkor miért nem tartjuk meg? Ráadásul, ha szerencsénk van, reméljük, őszintén remélem, imádkozzunk, hogy így legyen, akkorra talán a válság nehezén is túl leszünk" - fogalmazott Áder János. (MTI)

  • Pénzügyi válságban vagyunk, amit gazdasági válság fog követni. Ez már a nyakunkon van, olyan nagyipari cégekről tud a Parragh László, amelyek két hete leállították a termelést. A kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint a belső piac nem bővül két éve, most már a külső sem. A nemzetközi versenyben súlyos hátrányt jelentenek az adóterhek, nem látják, miért kellene lemondani most az adócsökkentésről. Ehhez látni kell a költségvetést, hogy milyen kiadások csökkennek. Addig nincs biankó csekk a mostani bevételek további beszedésére, fogalmazott a kereskedelmi és iparkamara elnöke.
  • Az uniós pénzek átcsoportosításának örül az MKIK, remélik, ebből konjunktúraélénkítés lesz, mondta Parragh, aki az új tervek kidolgozásában aktívan részt venne. A kamarai elnök szerint elengedhetetlen az átfogó reformok és a költségvetési kiadások csökkentése nélkül óriási baj lesz.
  • A Kistelepülések és Kistérségek Szövetségének elnökeként Wekler Ferenc amiatt aggódott, nehogy a válság terhei a vidék Magyarországára háruljon. Szerinte pedig hiába emlegetik az önkormányzati rendszer reformjának szükségességét, a kétharmados törvénymódosítást a megyei kiskirályok miatt sem a szocialisták, sem a fideszesek nem fogják megszavazni. Wekler ennek ellenére talált megoldást, szerinte lehetne egyszerűsíteni, gazdaságosabbá tenni a rendszert, például ha a jövőben az önkormányzatok és a központi állam nem párhuzamos rendszerekben szedné be az adókat. Továbbá az uniós fejlesztési programokat és forrásokat négy paralel hálózat menedzseli, ezeket a feladatokat egy kézbe kellene csoportosítani.
  • Önbecsapás, önámítás - egyebek mellett emiatt érinti Magyarországot súlyosabban a válság, mint a világot, mondta Varga Mihály. A volt pénzügyminiszter szerint először jó diagnózis kell, aztán lehet terápiát felállítani. Az elmúlt években elszabadult az infláció, nőtt a korrupció, a munkanélküliség, a bürokrácia, a deficit, rossz irányba költötték el az európai uniós támogatásokat, vázolt képet a problémákról Varga.
  • A magyar gazdaságnak új adótörvények kellenek, abban adócsökkentés kell a kkv-knak, adókedvezmény a beruházásoknak. Új költségvetés kell, lefaragott kiadásokkal. Közpénzügyi törvénycsomag kell, de nem olyan, amilyet a kormány benyújtott, mondta Varga Mihály, aki szerint a versenyképesség javítására és hitelességre van szükség.
  • A közszféra méretét radikálisan vissza kell fogni, mondta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) alelnöke. Az állami szerepvállalása csökkentése rendben van, ésszerűen takarékos államot kell teremteni. De úgy érzi, az eddigi reformok és reformtervek nem erről szólnak.
  • Továbbra is jó ötletnek tartja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megkeresését a pénzügyminiszter, az ezzel kapcsolatos sajtóvisszhang nem bizonytalanítja el a befektetőket. "Minden olyan ötlet, amely azt biztosítja, hogy Magyarországnak legyen mihez támasztania a hátát, jó ötlet" - közölte Veres János a nemzeti csúcs szünetében.

    Szakemberekre kell hallgatni és nem újságírókra. Az IMF megkeresése és az azzal kapcsolatos sajtóreakciók nem bizonytalanítják el a befektetőket, húzta alá a pénzügyminiszter. (Gyurcsány Ferenc a héten jelentette be, hogy Magyarország elsőként szervezte meg a régióban az IMF és az Európai Unió támogatását.) (MTI)

  • Szükség van a hosszú távú gondolkodásra, a szellemi tőkébe be kell fektetni a válság idején is, mondta az Értelmiségiek Szakszervezetének elnöke. Kuti László szerint kellemes azt elmondani, hogy csökkenteni kell a közszférát, de ez nem igaz: használni kell azt.
  • A miniszterelnök magatartása mindenkinek megadta a választ, hogy mire jó a nemzeti csúcs, hiszen a tanácskozás előtt nyújtotta be a költségvetést, azaz a konzultáción elhangzottakat nem tudja figyelembe venni, mondta Kósa Lajos. A Fidesz elnöke szerint tévesek a büdzsé fő számai, ráadásul mély vezetési válságban vergődik a kormány, aminek még demokratikus felhatalmazása sincs a kormányzáshoz. Azaz, érvelt Kósa, Gyurcsány kabinetje már nem kérhet semmit a néptől támogatás hiányában, hiszen nincs mögötte támogatás. Miniszterelnök úr a csúcson kell abbahagyni, szólította fel lemondásra Gyurcsányt Kósa.
    Kósa Lajos
  • Hiller István pozitív történelmi példákat ásott elő, a poszonyi megállapodást, ami 1608 után megszabta a magyar fejlődést, noha a paktumot igencsak ellenérdekelt felek írták alá. De túltették magukat a személyes érdekeken, magyarázta a kulturális miniszter, hiszen az ország érdeke ezt kívánta. Szerinte hosszútávon az elmék kibontakoztatása biztosítja a magyar fejlődést, úgyhogy nemzeti minimumot ajánlott a nemzeti csúcsnak, a tanári pályáról, a bölcsődei ellátásról, a köz- és felsőoktatásról.
    Hillert (a képernyőn) hallgatják
  • Kökény Mihály szerint a nemzeti csúcs jó orvos lesz, aki helyesen állítja fel a diagnózist, és helyes sorrendben alkalmazza a kezelést. Az ambuláns feladat az MSZP egészségügyi politikusa szerint a stabilizáció. És ha már amúgy is együtt ülnek mind, Kökény szerint végre újra kellene gondolni egy hosszútávon fenntartható egészségügyi rendszer modelljét, illetve az egészségügy szerepét a nemzetgazdaságban.
  • Magyarországon és Budapesten túl sok önkormányzat van, mondta Róna Péter közgazdász. Mintegy 1000 milliárd forintot dobunk ki az ablakon emiatt a rendszer miatt, kizárólag a politikai osztály létfenntartása érdekében. Róna javasolta, hogy az uniós pénzek elosztásánál legyen egy nagyon erős foglalkoztatási szűrő, hogy a támogatások valóban a foglalkoztatás bővítését szolgálják. Emellett kifogásolta a multiknak adott 1250 milliárd forintnyi kedvezményt és támogatást, mert ezzel eltorzult a befektetések támogatásának rendszere.
  • A válság oka a modern kapitalizmus által létrehozott buborék kidurranása. Ezután újfajta gazdaságpolitika kell, a középpontba ezután nem a profitot, hanem az embert kell állítani, mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezeti vezető szerint nem tartható tovább, hogy megint a bérből és fizetésből élőkre hárítsák a válság miatti megszorításokat. Áldozatot csak akkor lehet elvárni, ha azt mindenki meghozza.
  • A kormánynak válságkezelő programot kell készítenie, mondta Szűcs György, az IPOSZ elnöke. Ez azonban nem szorítkozhat csak a gazdaságra, a társadalmi válságot is gyorsan kezelni kell. Ha jól kezeljük a válságot, akkor akár előnyt is kovácsolhatunk a mostani hátrányos helyzetünkből, ehhez a magyar tulajdonú vállalkozásoknak nagyobb teret kell engedni.
  • Csiha Judit úgy ért ide, hogy majd a világgazdasági válság hatásának enyhítéséről beszélgetnek, de egyesek nem tudták otthon hagyni ellenszenvüket, és olcsó poénokat sütögetnek (Kósát dorongolta). Pedig ha nem talál a politikai elit közös hangot, mondta a szocialista képviselő, a sebek csak mélyebbek lesznek, például kútba esnek a kétharmados döntések (lásd: önkormányzati feladatkör átszabása).
  • Akármerre is néz Szent-Iványi István, csak tanácstalanságot lát, senki nem tudja, hogy a válság átmeneti vízió, vagy egy apokaliptikus katasztrófa. Az SZDSZ EP-képviselője szerint annyi biztos, hogy nagy viharban hajózik Magyarország, de hiba lenne azonnal a csónakba ugrálni, és hagyni a fenébe a bárkát. Már csak azért is, figyelmeztetett Szent-Iványi, a válság nemcsak veszély, hanem esély is, feltéve, hogy nem csak egy kisebb kiadási szinten konzerválják a jelenlegi állapotot, hanem átalakítják az adó- és foglalkoztatási rendszert, és fokozzák a versenyképességet. Az euró bevezetését egyelőre nem kell a liberális politikus szerint sürgetni, ugyanis egyelőre két-három hétig lát előre a magyar kormányzat.
  • Egyetért a kormány azzal, hogy az adóegyszerűsítéssel és fehérítéssel kapcsolatos javaslatokat tárgyalja a parlament, ezeket benyújtja a kormány - mondta Veres János. A pénzügyminiszter azt szeretné, ha ezekről a kérdésekről minél nagyobb egyetértés lenne. Egy észrevétel kapcsán megjegyezte, hogy 1999-ben volt az adóterhelés csúcsa, akkortól 2006-ig az adók folyamatosan csökkentek, majd az utóbbi két évben ismét emelkedett a terhelés. A költségvetés új változatáról elmondta: a főbb változásokat pénteken ismertették, ez alapján bárki belerúghat a kormányba, akit akar.
    Szili Katalin Veres János mögött áll
  • Tényleg paradigmaváltáshoz érkezett a világ, jön az egyenletlenül elosztott javak rendszerének átalakítása, mondta Olajos Péter. Az MDF EP-képviselője szerint Nyugat-Európa országai megtalálták erre a megoldást, és kiválasztották azokat a területeket, amikben a világ legjobbjai. Olajos azt ajánlotta, hogy Magyarország koncentráljon a zöldiparra, vagy éppen a biogyógyászatra.
    Olajos Péter
  • Bod Péter Ákost citálva Demszky Gábor egy gazdátlan főváros vezetőjeként szólalt fel. A főpolgármester egyetértett Veressel abban, hogy a nemzeti csúcsnak ki kellene mondania: a hiánycsökkentésben mindenki egyetért. De azért Demszky sem ért mindenben egyet, egyebek között nem tartja elégségesnek a válságmenedzselést, szerinte ugyanis a '90-ben létrehozott közigazgatási, képviseleti és ellátórendszereket (illetve azok alrendszereit) átalakítsák. Például 27 ezer választott képviselő jut 10 millió magyarra: a politikai osztálynak a saját megcsonkításával kell példát mutatni. (Ja, és ne legyen tabu többé az a 95 milliárd forintos bérfejlesztési csomag, amit jövőre az önkormányzat kaphat, mondta még.)
    Demszky csonkolna
  • Járai Zsigmond volt jegybankelnök látszategyeztetésnek tartja a nemzeti csúcsértekezletet, szerinte azért értelmetlen a találkozó, mert a kormány már benyújtotta a jövő évi költségvetést - a szakember erről újságíróknak beszélt a szombati tanácskozás ebédszünetében. Véleménye szerint jelentős kiadáscsökkentésre van szükség, ami az adócsökkentést is lehetővé tenné. Járai Zsigmond úgy vélte, hogy a hozzászólásokban a gazdasági növekedés felgyorsítása és az adócsökkentés dominált, szerinte azonban ez nem lesz alap a párbeszédre, mert kormány már benyújtotta a költségvetést. Hozzátette: nem is érti, miért kell a költségvetés benyújtása után ilyen tanácskozást szervezni arról, hogy mit kellene csinálni. Úgy fogalmazott: nehéz ezt felfogni emberi ésszel, ezért az egész tanácskozást egy látszategyeztetésnek tartja. "De hát úgy jópofa különben" - fogalmazott. (MTI)
  • Elfogadhatatlan, hogy a válság csak a bérből élőket, a munkavállalókat sújtsa. Sokak számára már az emberi léthez méltó megélhetés körülményei sem biztosítottak - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A válságos helyzetekben azoknak az országoknak, amelyek saját erőből nem tudnak talpra állni, külső segítséget kellene nyújtani. Átmeneti enyhítést kellene adni a kamatok, törlesztések fizetése alól az országnak.
  • Már a válság előtt baj volt a versenyképességgel, a krízis csak felerősítette ezt a jelenséget - mondta Zs. Szőke Zoltán a szövetkezeti munkaadók képviseletében. Reméli, rövid időre kell elhalasztani az adócsökkentést. Az OÉT-ben gyorsan meg kell születnie a bérmegállapodásnak, hogy a bizonytalanság rövid ideig tartson. A vállalkozásoknak pénzre és piacra van szükségük, hogy működőképesek maradjanak, ennek megteremtésében összefogás kell a gazdaság és a politika között.
  • A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként Gémesi György sajnálja, hogy az ebéd előtti tanácskozási részből a pártok kiszorították az önkormányzatokat, holott ez a rendszer az ország egyik legnagyobb munkáltatója. Gémesi nem vitatta, hogy sok pénz van az önkormányzatoknál (lásd: metro, BKV), de alapvetően a hiány jellemző. Az önkormányzatok terheire, feladataira kevés az 1422 milliárd forint, amit az állam biztosít, tehát újra kellene struktúrálni az önkormányzati feladatkört. Nem ártana egy rendes ellenőrzési rendszer sem az önkormányzati beruházások esetében (lásd: Combino-botrány).
  • A tanácskozás szervezőjének, a kormányfőnek a javaslatait hiányolta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Jó megoldásnak nevezte a betétgarancia megemelését, elkeserítőnek azt, hogy a válság a bérből és fizetésből élőket fogja sújtani. Szerinte lehetetlen, hogy három egymást követő évben a munkavállalók vigyék el a terheket azzal, hogy ismét nem nő a minimálbér. Ha ez így lesz, akkor a szociális támogatás terhei fognak nőni.
  • Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának tagja nagyon hiányolta Sólyom Lászlót, persze Podolák György is olvasta az indokokat, de úgy gondolta, az államfőnek mindenképpen emelni kellett volna a tanácskozás fényét, most, amikor Magyarország a kiutat keresi. És persze nemcsak Magyarország, az öszes állam szinte naponta lefelezi a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásait, például a bezzeg országként emlegetett Szlovákia is csak 1,2 százalékkal számol. Szóval summázta Podolák, ilyenkor Sólyomnak itt lenne a helye, és az egységet kellene szimbolizálnia, ahogy a politikai erőknek is, ahelyett, hogy azt firtatják ki fizeti meg a válság árát. Podolák szerint ugyanazok, akik Angliában és Németországba, azaz a bérből és fizetésből élők. Ezen pedig, hányt szemre Podolák, csak egy párt (a Fidesz) lovagolt a nemzeti csúcson.
    Jópofa, értelmetlen látszategyeztetés