Járai: Látszategyeztetés, értelmetlen, de jópofa

A legjobb szociális védőháló a jó kereset és a biztos munkahely, mondta az ÁSZ elnöke. Kovács Árpád sürgette a közpénzügyi szabályozás megalkotását. Enélkül a köz számára nem lesz átláthatóbb az állami működés, ami nélkül nehéz lesz a hitelesség visszaállítása.

Vannak pillanatok, amikor higgadt, széles összefogáson alapuló döntések kellenek, ez a mostani egy ilyen pillanat, mondta Surányi György, korábbi jegybankelnök. Az elmúlt időszak eseményeit megrázónak és mély indíttatásúnak nevezte. Nem vagyunk a válságnak sem a végén, sem az alján. Egyelőre csak a tőkepiacok válságát látni, ennek reálgazdasági következményeit még messze nem lehet érzékelni, mondta.

Nem a szabadverseny haláltáncát látjuk, de a határtalan piacot előtérbe helyező doktriner kapitalizmus válsága ez, mondta Surányi György. 10-15 év óta túl laza jövedelem- és fiskális politika folyt a világ számos országában, az USA-ban, Nagy-Britanniában, de a balti államokban is. Az árbuborék kipukkadt, a rendszer fenntarthatósága véget ért.

Magyarországon a korábbi, fenntarthatatlan pályán lévő gazdasági fejlődés árát fizeti az ország 2006 óta. Azóta kedvezőek a folyamatok, de a vihar elől nem tudtunk beérni a kikötőbe. Nem ért egyet Surányi azzal, hogy a válság miatt csak a költségvetés kiegyensúlyozására kell alapozni. A deficit hiányának további szűkítése az országot az 1929-1933-as válságba viszi.

Hozzá kell nyúlni a költségvetési kiadásokhoz, hogy a gazdaság teljesítményét növelni lehessen. Olyan adó- és járulékváltozások kellenek, amelyek már most élénkítik a gazdaságot. Erre már a következő egy-másfél évben szükség van, de ez az ország minden lakójától komoly áldozatot követel, mondta Surányi György.

A volt tervgazdaságok közül ismét nálunk a legnagyobb az államháztartási deficit aránya, mondta Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök, az Antall-kormány volt minisztere. Ez azért meglepő, mert a kilencvenes évek elején már kellett ilyen problémákkal foglalkozni. Az a baj, hogy nem vagyunk benn az eurózónában, mint a már benn lévő Szlovénia, vagy az éppen belépés előtt álló Szlovákia.

Az állam nem tehet velünk jót hitelből, olyan ez, mintha valaki meghívna minket egy jó vacsorára, aminek a végén a zsebembe vagy a gyerekeim, unokáim zsebébe csúsztatná a számlát, példálózott Bod Péter Ákos, milyen az, ha az állam hitelből csinál jóléti fordulatot. A válságról nem tehetünk, de arról, amit előtte tettünk, igen.

Gazdaságunkat felkészületlenül érte a pénzügyi válság, rendkívüli mértékben sebezhetőek vagyunk, sebezhetőbbek, mint bármely másik EU-tagállam. Ezért a hatások is keményebbek lesznek, gazdasági válság követi a pénzügyit – mondta Járai Zsigmond volt jegybankelnök, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere.

A Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája és az "úgynevezett konvergenciaprogram" Járai szerint megbukott, a lépések erőtlenek, elkéstek, szakszerűtlenek. A válság folytatódik, hitelszűke, csődök, a vállalati és lakossági hitelek bedőlése jön. A kormányzati diadaljelentések csak a hozzá nem értésről tanúskodnak.

Csökkenteni kell az állam finanszírozási igényét, át kell csoportosítani az állami kiadásokat. Kevesebb miniszter, kisebb parlament, kevesebb autó, olcsóbb autópályák, metró, villamos, bicikli kell, minden kiadást át kell nézni. Meg kell csinálni a reformokat, ilyenkor van arra igazán szükség. Ha nem lesz adóreform, kiadási reform, elmarad az ellátórendszerek reformja, el fog mosni minket a válság. Rövid távon stabilizálni kell, és pénzt pumpálni a gazdaságba, erre csak az adócsökkentés nyújt fedezetet, ehhez a kiadásokat is csökkenteni kell. Ehhez bizalom és támogatás kell, ez azonban hiányzik.

Stabilitás, bizalom, összefogás kell, mondta Futó Péter, az MGYOSZ elnöke. Rövid távon devizapiaci egyensúly kell, meg kell előzni a forint összeomlását. A válság miatt nem lehet adóreform, de a gazdaság felpörgetése elengedhetetlen. A munkaadók a verseny- és a közszférában is csak a nominális béreket tartanák szinten, tehát semmilyen béremelést nem támogatnak. A válság végén is csak szinten tartanák a reálbéreket, tehát a kereseteket az infláció szintjével emelnék.

Az euró bevezetésének meg kell határozni a céldátumát, mondta a vállalkozók képviseletében Futó Péter. Fontosnak tartja az európai uniós források lehívását és az összefogást a társadalom és a gazdaság szereplői között.

A recesszió nem lesz rövid, a válságnak elhúzódó hatásai lesznek. Magyarország keresztúthoz érkezett, az értékrendünkben nagyobb szerepet kell adni a társadalmi szolidaritásnak és az egyenlőségnek. Le kell számolni a piac mindenhatóságával, mondta a munkavállalókat képviselő Borsik János. Le kell számolni a fogyasztói társadalom értékpusztító elburjánzásával és a tévécsatornákon látható kulturális pusztítással.

Az emberek számára a látható rossz kisebb fenyegetés, mint a bizonytalanság, mert az kikezdi az embert, mondta Borsik János. A szociális és nyugdíjellátások problémájáról azt mondta: tény, nincs mindenkit kielégítő megoldás, de a döntéshozóknak komoly társadalmi támogatottságra van szükségük. Romlott a munkavállalók helyzete Borsik János szerint, aki szerint kiszámítható, emberséges jövő kell.

Új feudalizmus ment át Magyarország a polgári demokráciákba, ennek nyomán elmulasztottuk komoly lehetőségeinket. Ha nem tud a nemzet hosszú távú megoldást jelentő programban megegyezni, akkor csak abban reménykedhetünk, hogy Széchenyi szelleme ránk szakítja a mennyezetet. Demján Sándor szerint nem szabad szavazatszerző kampányt folytatni, példaként említette, hogy a vállalkozók például nem kérnek adócsökkentést.

Az EU-nak szüksége van a magyar munkaerőre, és nem fog jótékonykodni velünk, látszik ez abból is, hogy a töredékét adta felzárkózásra annak, mint amit Görögország kapott. Az 5 milliárd eurónak se örüljünk, azt vissza kell fizetni. Nincs olyan magyar állampolgár, aki a válságnak ne lenne vesztese. Fagyasszák be a béreket fél évre, még nominálisan se emeljék, javasolta Demján Sándor.

A vállalatok számára meg kell nyitni 700-800 milliárd forintnyi hitelt, különben sok százezres munkanélküliség jön, mondta Demján Sándor.

Áder János a volt házelnökök sorában elsőként a köztársasági elnök távolmaradásáért kárhoztató megjegyzéseket veri vissza, ugyanis szerinte igaza van Sólyom Lászlónak, amikor arról beszélt, hogy az állam nem így működik. Áder szerint ugyanis a nemzeti csúcsnak felelőségi és döntési kompetenciája nincs, arra viszont alkalmas, hogy elfedje elkenje a felelősséget és a helyzetképet. Ráadásul a volt házelnök abban sem biztos, hogy Gyurcsány a résztvevők rendelkezésére bocsátott minden, a válságszituáció megértéséhez szükséges információt. Ha pedig a miniszterelnök valóban kíváncsi volt a gazdasági nagyok véleményére, akkor miért nem hallgatta meg őket négyszemközt, hisz a döntés felelőssége mindenképp a kormányfőé marad.

Fél 2-ig ebédszünetet tartanak a nemzeti csúcson.

Töltekezik a nemzeti csúcs, szemben az MSZP válságmenedzselő kongresszusával, ahol többek között szarvasfilé járta libamájjal, itt puritánabb a menü. Az Újházy tyúkhúslevest pörkölt vagy pulyka nyomatja le (vegetáriánusok örömére rántott gomba is akad). A vég a palacsinta.

Jövő szerdán kerülhet a kormány elé a devizahitelekkel kapcsolatos javaslat, amely nem költségvetési forrásból, hanem a hitelszerződések átalakításával segítené, hogy a törlesztő részletek ne növekedjenek drasztikusan, nyilatkozta Gyurcsány Ferenc a szombati nemzeti csúcs szünetében.

A kormányfő Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a tanácskozáson elmondott beszédére úgy reagált: álomnak szép, de hogy programnak valós lenne, az nem derült ki. "Rendes, veretes választási beszéd volt", amely a mostani szituációban nem tudom, mennyit segít rajtunk - jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc a tanácskozás szenzációjának nevezte, hogy a teljes munkaadói oldal állt ki a mellett: most nem szabad adót csökkenteni. (MTI)

"A teljes rendezvény lebonyolítása - terembérlettel, a résztvevők egész napos ellátásával és a technikai feltételek biztosításával együtt - összesen mintegy 6,7 millió forint plusz áfa volt, amelynek legnagyobb részét a Magyar Tudományos Akadémia terembérleti díja tette ki" - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő.

A terembérleti díj meghaladta a négymillió forintot. A világításra, a kép- és hangtechnikára mintegy kétmillió forintot költöttek. A rendezvényen résztvevők és az újságírók étkeztetésére nyolcszázezer forintot fordítottak, ez fejenként átlagosan mintegy ötezer forintot jelent - tette hozzá. A költségeket teljes egészében a miniszterelnöki kabinet állja.

A tanácskozást az Akadémia négy termében tartják. A kormányszóvivő szerint azért nem az Országházban rendezték meg az eseményt, mert a nemzeti csúcs "teljesen független az egyes hatalmi ágaktól". (MTI)