Auguszta
-3 °C
2 °C

Netbankoljon az Indexszel!

2006.11.06. 09:47
Ma már minden magyarországi pénzintézet lehetővé teszi az online bankolást, bár a kínálat és a feltételek igencsak eltérőek. Az utalások minimumdíjaiban akár hatszoros eltérés is lehet a bankok között, de nagyon sok pénzintézet számos szolgáltatást díjmentesen kínál. A biztonság minden banknál nagyon fontos, ezért néha a bonyolult ügyintézéstől sem riadnak vissza.

Szinte nem is járunk bankfiókba. Bankfiókba nem járok, nincs ott semmi látnivaló. A számlanyitás óta be se tettem a lábamat egy bankfiókba sem - a szocialista frakcióét meghaladó véleményegység alakult ki az Index közösségében arról, egyebek mellett miért jó netbankolni.

Mostanra valamennyi magyarországi pénzintézet lehetővé tette az online ügyintézést, bár a kínált szolgáltatások köre, költségei és technikai paraméterei között vannak eltérések - ez derül ki felmérésünkből, amely a Budapest Bank, a CIB, a Citibank, az Erste, a HBW Express Takarékszövetkezet, a K&H, az MKB, az OTP és a Raiffeisen netbankolási szolgáltatásait vizsgálta.

A legtöbb helyen egyenleglekérdezésre, belső és bankközi átutalás indítására, betétlekötésre és lekötött betétek feltörésére, bankkártya igénylésére, kártyás fizetési és készpénzfelvételi limit beállítására van lehetőség, emellett adhatunk közüzemi számlák rendezéséhez csoportos beszedési megbízásokat, azokat módosíthatjuk vagy megszüntethetjük. Egyes bankok emellett devizautalást, értékpapír-művelet indítását, egyes hiteltípusok esetén hiteligénylés benyújtását és postai kifizetések indítását is lehetővé teszik.


Betétlekötés online

Az emberek többsége általában egy, legfeljebb két banki kapcsolattal és így online bankolási tapasztalattal rendelkezik. Az Indexnek azonban van egy igazi netbankguruja, Uj Péter, aki néhány gyors ecsetvonással szinte az egész magyar e-bankolás történetét megfestette. Egyes szám első személy következik.

Uj Péter és a netbankolás

Nem is emlékszem már, hogyan kezdődött. Jó szándékú, ártatlan fiatalemberként modemezgettem vagy tíz évvel ezelőtt, és úgy alakult, hogy egyszer csak megnyomtam az "átutalás" gombot. Amire észbekaptam, már késő volt: magába szippantott az örvény, elindultam lefelé mocsaras a lejtőn, korpa közé keveredtem: mánikákus netbankügyfél lettem.

Web még szinte alig volt, kereskedelmi internetszolgáltatás pedig félhavi fizetésért (plusz még egy félfizetésnyi telefonszámla), amikor már az akkori Creditanstalt 14,4-es modemen zötyögő  kvázionline szolgáltatásának örültem: lehetett átutalni, lekötni, feltörni, és nem kellett közelébe sem menni a bankfióknak. Megjegyezem, klasszis, európai színvonalú szolgáltatás volt az akkori technikai szinten, igaz, elképesztő árat kértek érte, ha a maiakhoz viszonyítunk.

Jöttek sorra a webes bankok, egy ideig tanácstalanul bolyongtam: nyitottam számlát az IEB-nél: a netbankja körülményes volt és szegényes; aztán jött a K&H: három rendszergazdával együtt sem tudtam installálni a kártyaolvasót (meg különben is, mi a szarnak kártyaolvasó egy netbankhoz?); a HBW takszövnél valami hülye kinyomtatós-jelszavas rendszer volt; a Raiffeisen akkor induló netbankja olyan gyatra szolgáltatásválasztékot kínált, hogy elmenekültem; az OTP felhasználóriasztó felületeitől, fogalmazásaitól sikítófrászt kaptam (nem beszélve a fiókalkalmazottak kommenzimusból átmentett arrogáns és flegma gesztusairól); a Creditanstalt-utód HVB szomorúan szerény webbel jelentkezett a régi betárcsázós-DOS-os leváltása után; amikor kiderült, hogy például betétet lekötni ugyan lehet online, de ahhoz, hogy feltörjem, be kell mennem a fiókba - megszüntettem a számlámat egy perc alatt. Szóval nem véletlenül keveredtem a CIB-hez, hanem sokáig kísérleteztem. A CIB működik, jó, használható.

Megfojtani a dizájnert

Még akkor is, ha puszta kézzel meg tudnám fojtani azt a dizájnert (vagy inkább rajzos kedvű rendszergazdát), aki kiötlötte ezt a konzolt imitáló borzalmat. Az illető nyilván a Varsói Szerződés idején lehetett még harckocsiparancsnok, és imádja szűk kis kémlelőnyíláson keresztül figyelni a világot. Mert a CIB netbankban minden ilyen csíknyi, szűk kis ablakban látszik, azon keresztül intézhető. Nemrég volt ugyan redizájn (persze pont a legkínosabb részek nem változtak), lehetne ablakot átméretezni, de ebbe a műveletbe tízből hatszor belefagy a böngészőm. Ez a netbank is java applet, ugye, nekem pedig IBM Thinkpad laptopom van, egyébként hibátlan darab, nem szokott lefagyni minden jött-ment programocskától, szóval, ezen a gépen valami IBM Java van, és az Explorer gyakorlatilag azonnal kifagy a CIB-es netbank újabb kiadásától. Csak Operával tudom használni. Viszont az ablakátméretezés néha az Operát is meggyilkolja. Mindegy: lényeg a lényeg, a dizájn pocsék, a felület nem túl erős, de még ezt is elviseli az ember, mert a CIB netbankjában nagyjából mindent el lehet intézni.


A dizájn pocsék, de nagyjából mindent el lehet intézni

Évente talán egyszer szoktam bemenni a bankfiókba, akkor is többnyire azért, mert éppen útba esik. A szokásos banki teendőkön (átutalás, rendszeres vagy időzített - bankos szlenggel: értéknapos, lekötés, feltörés) túl lehet mobilt feltölteni, részvényeket, kötvényeket venni (ha van értékpapírszámla, persze), befalapokkal kavarni, kártyát igényelni, kártyát aktiválni (azért sem kell bemenni: kiküldik postán, és lehet aktiválni a neten), a kártyák paramétereit (készpénzfelvételi limit, satöbbi) állítgatni, hitelt igényelni. Egyetlen jelszó kell csak, ha elfelejteném, telefonon gyorsan intézhető másik. (A legtöbb banknál megőrültem a teljesen túlparázott biztonságmániától. Az egyiknél csipkártya, a másiknál esemesben kiküldött új jelszó, a harmadiknál jelszógeneráló kézi készülék, a negyediknél jelszóvédő jelszó. Nevetséges. Egy olyan országban, ahol egyébként leütnek húsz forintért simán.)

Nagy fícsör még, hogy egyetlen felhasználói névről több főszámlát is el lehet érni, tehát mondjuk a magán és a céges számla is elérhető ugyanazzal a bejelentkezéssel. Nagyon jól kezelhetők az átutalási partnerek, viszont a rendszerbe épített ügyfélszolgálati-reklamációs komunikáció teljes csőd: sosem válaszolnak, vagy ha esetleg mégis, azt nem bírtam észrevenni.

Netbank csak otthonról vagy bárhonnan

A személyes hangvételű, ám annál alaposabb beszámoló után térünk vissza a száraz tényekhez. A CIB a szokásos netbanki szolgáltatásoknál jóval többet nyújt, honlapján például szimpla regisztráció után olyanok is indíthatnak hitelkérelmet, akik nem is ügyfelei a banknak (bár a hitelt igénylő férfiaknak egyebek mellett arra is válaszolniuk kell, voltak-e katonák). A bankszámlával rendelkezők online utalhatnak akár postai címre is, így olyanoknak is küldhetnek pénzt, akiknek nincs bankszámlájuk.

Online igényelhető hitel a Citibanknál - itt sem kell hozzá számlavezetőnek lennünk - és a Raiffeisennél, míg az Ersténél az ügyfelek folyószámlahitelt kérhetnek interneten keresztül. Hitel- és bankkártyás ügyintézést szinte minden online bank kínál, bár a Raiffeisennél bizonyos funkciók - például társkártya-igénylés vagy a napi limit módosítása - csak telefonon működnek, míg a Citinél egyáltalán nincs online kártyaigénylés.


Nyithat folyószámlahitel-keretet

Az online bankolás egyik érdekessége, hogy egyes pénzintézetek olyan technológiát (is) kínálnak, amivel csak egy meghatározott gépről lehet netbankolni. Van telepíthető változata a CIB online bankolási rendszerének, de a K&H-nál is készült csak egy gépről működő csipkártyás változat. Utóbbinál ahhoz, hogy bárhonnan indíthassunk online ügyintézést, mobilinfo-előfizetőnek kell lennünk, akkor elektronikus számlaszám és jelszó ismeretében egy másik, sms-ben kapott jelszóval férhetünk hozzá a számlához.

Floppy, kulcs, virtuálbillentyűzet

A bonyolultság - ami általában a biztonságot szolgálja - nemcsak a K&H-t jellemzi, vagy jellemezte. Egy korábban a Volksbanknál próbálkozó kollégánk szerint annak a rendszernek a használatához kellett "egy telepítő CD, egy böngésző és egy floppy (!), amire lementi az ember kulcsát telepítésnél. A floppy helyett elméletileg a C:-re is lementhető a kulcs. Installálás után ki kell nyomtatni a kulcsot, és postán, aláírva elküldeni a banknak, csak utána él a szolgáltatás". A pénzintézet tavaly júniusban megújította e-banki szolgáltatását, azóta a korábbi internet banking szolgáltatást már nem is támogatja a megújult, internet banking plus rendszer.


Biztonság mindenek felett

A biztonságot a legtöbb pénzintézet a https-sel oldja meg, a Citibanknál a jelszót egy felugró virtuálbillentyűzeten lehet beírni, hogy a kémprogramok ne lássák. A Budapest Banknál nem kötelező, de másodszintű autentikációként sms-ben és e-mailben is küldenek ideiglenes engedélyező kódot, ennek alternatívája az e-pin kód, ami mindig ugyanaz az általuk adott jelszó, amit személyesen nyújtanak át a netbankos regisztráció idején.

Az Ersténél és a HBW-nél a számlainfó lekérdezéséhez elég a felhasználónév és a jelszó, de utaláshoz újabb jelszót is kérnek. Az Erste ezt sms-ben küldi, a HBW-nél húszas csomagban van, minden jelszó egyszer használható, ha a húszas keret kiürült, újabb húsz kérhető a netbankon keresztül. Az OTP-nél az ötvenezer forintot meghaladó tranzakciókhoz mobil telefon is kell.

Díjmentestől havi ezresig

Az online banki ügyintézés költségei az eltérő tarifafeltételek miatt nehezen összehasonlíthatók. A Budapest Banknál és a CIB-nél önmagában a netbankolásnak nincs külön díja. A K&H-nál az elektronikus számlacsomag díja havi 390 forint, ebben benne van a bankszámlavezetés és a mobilinfo havi díja is. A díj a különféle kiegészítő biztosításokkal 550-800 forintra emelkedhet.

A netbanki szolgáltatások tarifatáblázata
Bank neve Havi díj Eseti átutalás bankon belül1 Eseti átutalás bankon kívülre1
Budapest Bank Díjmentes2 25 Ft + 0,25%, 50-1000 Ft 25 Ft + 0,25%, 50-2000 Ft
CIB 99-499 Ft Díjmentes Díjmentes
Citibank 100 Ft Díjmentes 0,02 %, 30-400 Ft
Erste Bank3 449 Ft Díjmentes Díjmentes
HBW Express 150 Ft 0,1 % + 100 Ft 0,15 % + 230Ft
K&H Bank 390 Ft 10 Ft 10 Ft
MKB 0-150 Ft 20 Ft 40 Ft
OTP 99-1290 Ft Díjmentes Díjmentes
Raiffeisen Díjmentes2 Díjmentes díjmentes-0,1%, 40-3000 Ft
1 A kötőjellel feltüntetett számok a minimum- és maximumdíjakat jelzik.
2 A netbankolás ingyenes, a bankszámla díja a Budapest Banknál 220 Ft/hó, a Raiffeisennél 0-590 Ft/hó.
3Az Erste Online bankszámla díja, melyhez az első évben a MasterCard Unembossed főkártya ingyenesen igényelhető.

A Citibanknál 650 forintot kell fizetni havidíjként és havi számlavezetési díjként, az Erste online bankszámlánál 449 forint (a már nem nyitható lakossági elektronikus számlacsomagé 199 forint) a számlavezetési díj egy hónapra. A HBW-nél és az MKB-nál 150 forint a netbank havi díja, az OTP-nél az alapdíj csak 99 forint, de a komplex elektronikus számlacsomag díja - benne a netbank, a mobil bankolás és az OTP webkártya díjával - már 1290 forintba kerül. A Raiffeisennél nincs a direktnetnek havi díja, csak a folyószámlák közül ma már nem is nyitható alapszámlával rendelkező ügyfeleknek kell egy 2000 forintos egyszeri díjat fizetniük.

Utaljon olcsóbban

A bankok többségénél az utalás és csoportos beszedési megbízás olcsóbb online, mintha bankfiókban, papír alapon indítanák. A Citinél is 60 forint a minimális, de csak 1000 forint a maximális tarifa, ami egyébként az utalt összeg 0,05 százaléka.

A HBW-nél csak az utalt összeg 0,1-0,15 százaléka és fixen 100-230 forint díj, utóbbi az egyik legmagasabb tétel. Itt ugyanakkor lehetőségünk van arra, hogy ha egy utalásra nincs elég pénz a számlánkon, akkor másnap a rendszer ismét megpróbálja elküldeni az összeget, ennek az úgynevezett sorba állíthatósági fix havi díja 390 forint. A Budapest Banknál a bankon belüli utalás díjmentes, egyébként 25 forint + 0,25 százalékot, de minimum 50, maximum 1000 vagy 2000 forintot kell fizetni, előbbi a bankon belüli, utóbbi a bankközi utalás felső tarifája.

Az MKB-nál bankon belül 20, bankok között 50 forintba kerül egy tranzakció, a K&H-nál még olcsóbban, bankon belülre és kívülre egységesen 10 forintért utalhatunk. A Raiffeisen részben ezen is túlmegy: a bankon belüli utalás és átvezetés számlák között, valamint az állandó utalás díjmentes, az eseti, bankközi utalásnak 0,1 százalék, minimum 40, maximum 3000 forint a költsége, de bizonyos számlacsomagban ingyenesen utalhatunk. Az 1290 forintos csomagdíjat választóknak az OTP ingyenesen biztosítja a rendszeres, bankon belüli és bankközi utalásokat egyaránt, ingyenes az utalás a CIB online bankjánál is.