A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít összehangolt állami és uniós fejlesztéseket a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.
A kormány augusztus elején bocsátotta társadalmi vitára az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelyben többek között a felhasználható forrásokra minimális, illetve maximális arányt határoztak meg. A társadalmi egyeztetés során mintegy 4000 szerveztet kértek fel az egyeztetésben való részvételre, több mint 12 ezren töltötték le a tervet, levélben, e-mailen 250 javaslatot kaptak mintegy 600 egyéni hozzászólótól, szervezettől, és mintegy 100 szervezet képviselőivel személyesen is találkoztak. A fejlesztési tervről parlamenti vitanapot tartottak, megtárgyalta a dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Tanács is október 19-én.
A magyar és európai uniós forrásból rendelkezésre álló mintegy 7000 milliárd forint keret fejlesztési lehetőséget jelent, és a felhasználható pénz nagysága függ a pályázatoktól, a programoktól. A strukturális alapok felhasználásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a tagországok eltérő arányban használják fel a rendelkezésre álló forrásokat.
A mostani költségvetési ciklusban Svédország jár az élen a források megközelítően 80 százalékos felhasználásával. Átlagban elmondható, hogy a régi EU-tagországok többsége 60 százalékos felhasználási arányt produkál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
