Hatszáz élelmiszerbolt tűnt el tavaly

Amíg tavalyelőtt 1200 kis bolt húzta le végleg a rolót, addig a múlt évben csak 700 – hangsúlyozta a Nielsen igazgatója. Ebből a bolttípusból 2004 végén még 15 310-et regisztált a Nielsen, tavalyelőtt már csak 13 237-et, múlt évben pedig 12 533-at. A jelek szerint a kicsik közül is a legkisebb, 30 négyzetméter alatti üzletek bírják legnehezebben a versenyt.

Ugyanakkor egyre bővül a kereskedelmi láncokhoz tartozó, nagy eladóterű, modern boltok hálózata: hipermarketek (2500 négyzetméternél nagyobb eladótérrel) száma négy év alatt megduplázódott, és tavaly év végén 123 működött belőlük. A diszkont hálózat egyik évről a másikra 35 egységgel bővült, és így 498 üzletet számlál. A 21 új szupermarket eredményeként ebben a csatornában 397-t tartanak nyilván.

Sok a bolt

A magyar hálózat még mindig elaprózott. Nálunk 10 ezer lakosra 21,3 élelmiszerüzlet jut. Ugyanez a mutató például Csehországban 17,8, de Ausztriában 7,8 vagy Belgiumban 8,1. A hipermarket az üzletszám növekedésével párhuzamosan kis mértékben növelte egy évvel korábbi piaci részesedését. Figyelemre méltó tendencia, hogy tavaly a korábbiaknál kisebb eladóterű hipermarketek nyíltak.

Boltméret	1999	2001	2004	2005	2006	2007
2500nm+	24	45	77	92	109	123
401-2500	657	671	753	814	868	943
201-400	919	903	879	851	852	853
51-200	5777	6276	6914	6914	6894	6888
- 50	17 859	17 575	15 310	14 415	13 237	12 533
Öszesen	25 236	25 470	23 995	23 186	21 959	21 340

Az általános élelmiszerüzletek száma, az eladótér nagysága szerinti csoportosításban.

Az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmából 30 százalék jutott tavaly a hipermarketre, a Nielsen által felmért kategóriáknál. A mutató másfél százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb eladóterű csatorna fontosságát mutatja, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem bevételéből majdnem minden harmadik forint az Auchan, Cora, Interspar vagy Tesco pénztárába kerül. Rajtuk kívül a CBA is működtet egy hipermarketet.

A szupermarket fő vonzereje hagyományosan az élelmiszer. A szupermarket múlt évi növekedése az élelmiszer forgalomban jóval meghaladja az átlagot, és értékben 18,4 százalékot ért el, tavalyelőtthöz képest. Ugyanakkor a hazai láncok piaci pozíciója igen erős az élelmiszerek kiskereskedelmében. Az értékben mért forgalom 28 százaléka jut rájuk, a Nielsen által mért 90 kategóriában, a 2007. évi adatok szerint, ily módon Közép- és Kelet-Európában egyedülálló pozícióra tettek szert. Fontosságukat jelzi, hogy a 21 340 magyarországi általános élelmiszerbolt 40 százaléka, több mint 8 000 egység valamelyik hazai lánchoz tartozik.

Egyenletlen elosztás

A kis boltok térvesztésének oka, hogy vevőik elpártolnak tőlük, élelmiszerre fordított költségvetésük legnagyobb részét nagy alapterületű üzletekben költik el. Alapvetően a kis boltok nem tudnak olyan választékot, alacsony árszintet és akciókat kínálni, mint nagyobb versenytársaik. Mivel szupermarket és diszkont általában működik a lakóhelyek közelében, kényelmesen elérhető, és így hálózataik sűrűsége következtében egyre több vásárló tartozik piaci vonzáskörzetükbe.

A boltszám az ország délkeleti régiójában csökkent legnagyobb mértékben. Leginkább elaprózott a bolthálózat északkeleten, mivel a lakosság 24 százaléka jut a régióra, viszont az összes üzlet 29 százaléka található az északkeleti megyékben. Szintén fragmentált a hálózat délnyugaton, aminek oka az elaprózott település-szerkezet, a sok kis dél-dunántúli falu. Északnyugaton és délkeleten a lakosság és a boltok számaránya egyensúlyban van.

Kiemelkedően koncentrált a bolthálózat a Budapestet és Pest megyét magában foglaló központi régióban.

Miközben a boltszám csökken, az élelmiszerboltok összes eladótere tíz éve egyfolytában emelkedik. Amíg ugyanis 1998-ban 1,7 millió négyzetméternyi eladóteret regisztrált a Nielsen, addig tavalyelőtt már 2,7, múlt év végén pedig 2,8 millió négyzetmétert.