A bruttó bérek éves emelkedése a májusi 9,6 százalékról 9,7 százalékra gyorsult júniusban, fõként a pénzügyi szektor intenzív bérkifizetései (prémiumok) miatt. A nettó bérnövekedés így 8,2 százalékról 8,3 százalékra emelkedett, és a 6,7 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek éves szinten másfél százalékkal növekedtek a májusi 1,1 százalék után. (Az elsõ félévben pedig átlagosan fél százalékkal emelkedtek a reálbérek az elõzõ év azonos idõszakához képest.)
A versenyszféra bruttó éves bérnövekedési tempója továbbra is makacsul tartja magát a 8-10 százalékos sávban, júniusban 7,4 százalékról 8,9 százalékra ugrott. Ez fokozhatja a bérinflációs aggodalmakat, és rövidtávon gátat szab a jegybanki kamatcsökkentésnek, hiába továbbra is nagyon erõs a forint és jelentõsen csökkentek az olajárak (azaz ilyen oldalról enyhültek az inflációs veszélyek).
Az alábbi táblázatban is jól látszik, a globális pénz- és tõkepiaci válság mellett is kiemelkedõen gyors ütemben nõttek a bruttó bérek a pénzügyi szektorban az év elsõ felében. A pénzügyi szektorban lehet egyébként messze a legjobban keresni, az átlagos bruttó kereset meghaladja a 440 ezer forintot havonta. Eközben a vegyiparban nem éri el a bér a havi 250 ezer forint bruttót, a gépiparban a 200 ezer forintot, a kereskedelemben a 170 ezer forint körül keresnek az alkalmazottak.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Magyarországon kirívóan nagy arányú a jövedelemeltitkolás mértéke és aránya, ráadásul cégmérettõl és tulajdonosi háttértõl is függ a szürke- vagy feketefoglalkoztatás, ezért a valós jövedelmek a statisztika által megragadotthoz képest érdemben eltérõek lehetnek.
Júniusban a versenyszférából 20 ezren, a költségvetésibõl ezren távoztak, így a nemzetgazdaságban teljes munkaidõben foglalkoztatottak száma 2 millió 755 ezer fõre olvadt, ami 0,9 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve.A költségvetési szféra trendszerû létszámolvadása a hatodik hónapban is folytatódott. A szezonális okok is ebbe az irányba mutattak.