Lehel
17 °C
27 °C

Mindenkit elér a magas infláció

2008.07.11. 16:09
A jelenlegi inflációs folyamatoknak mélyreható makrogazdasági következményei körvonalazódnak az EU új tagállamaiban, dilemma elé állítva ezen országok gazdaságpolitikáját - véli Gáspár Pál, az ICEG European Center igazgatója.

Az EU új tagállamainak makrogazdasági teljesítményét erőteljesen befolyásolja a korábban nem várt magasságokba emelkedő fogyasztói árindex. Az infláció mértéke a régió összes országában meghaladja a jegybankok inflációs célkitűzését, illetve a tavaly év végén az idei inflációra tett előrejelzéseit, és Magyarország kivételével mindenhol erőteljesen gyorsul.

A balti államokban 10 százalékot meghaladó fogyasztói árindexszel kell számolni. Eközben a cseh infláció a tavalyi 3 százalék körüli értékről 7 százalékra, a lengyel 2,5 százalékról 4,5 százalékra gyorsul és még az euróövezetbe újonnan belépő Szlovákiában is 2,8 százalékról 4,5 százalékra gyorsul az átlagos éves infláció, már amennyiben sikerül az euró bevezetéséig várható áremelkedéseknek korlátot szabni. A fogyasztói áremelkedés dinamikáját mutatja, hogy 2008 második negyedévében az árindex 17,5 százalék lesz Lettországban, 11,5 százalék Észtországban és Litvániában, 7-7 százalék körüli Csehország és Magyarország, valamint 8,5 százalék Románia esetében.

Élelmiszer- és energiaár-sokk, gyors béremelkedés

A fogyasztói árak emelkedését okozó tényezők többsége ismert: meghatározó szerepe van benne az élelmiszer- és energiaárak formájában jelentkező külső inflációs sokknak, illetve a nominális bérek gyors emelkedése miatti költséginflációnak. Az utóbbiban munkaerő-piaci torzulások, lazuló jövedelempolitika, munkaerőhiány, a kereskedelembe nem kerülő javakat előállító szektorok munkabérköltségeinek emelkedése játssza a meghatározó szerepet.

A kedvezőtlen inflációs adatok mellett ugyanakkor az előrejelzések többsége azt vetíti előre, hogy a fogyasztói árindex növekedése a második, illetve a harmadik negyedévben eléri csúcspontját és az utolsó negyedévben már mérséklődni fog. Ebben szerepet játszanak a régió összes országában kedvezőnek tűnő mezőgazdasági terméskilátások, amelyek kordában tarthatják az élelmiszerárak emelkedését, illetve az energiaárak globális növekedésének lassulására vonatkozó prognózisok. Ezzel együtt 2008-ban a fogyasztói árak emelkedése számottevően meghaladja a korábban számítottat, és számos dilemmát vet fel a gazdaságpolitikák számára.

A magas infláció káros hatásai

Kettőt érdemes röviden kiemelni az infláció régiónk gazdaságaiban azonos módon ható makrogazdasági következményei közül. Az egyik az árfolyamok erőteljes reálfelértékelődése: a régió országaiban ennek kumulatív nagysága 2008 első felében 6 százalék (Magyarország) és 10 százalék (Csehország) között alakult.

A reálfelértékelődésben megjelenik a kamatkülönbözet által generált deviza-beáramlás nominális árfolyamot erősítő hatása és a magasabb infláció következménye is. Az erőteljes reálfelértékelődés eddig nem befolyásolta kedvezőtlenül az export dinamikáját és a külső egyensúly alakulását, de kérdéses, hogy meddig marad ellenálló az export az ár- és költség-versenyképesség romlására, illetve, hogy a termelékenység lassuló ütemű növekedése mellett a kereskedelembe kerülő javak szektorának versenyképessége miképpen alakul. A reálfelértékelődés versenyképességet negatívan érintő hatása függ az infláció perzisztenciájától, a munkabérköltségek várható alakulásától és a termelékenység változásától.

Képaláírás

(A CPI az inflációt jelenti, a RER pedig a hazai valuta reálfelértékelődését.)

Az export és GDP bővülésére vonatkozó hatása mellett a magas infláció további veszélye a nominális bérekre gyakorolt másodlagos hatás erősödése, az ár-bér spirál kialakulása. A 2008-as nominális bérnövekedéssel kapcsolatos előrejelzések magas és/vagy gyorsuló béremelkedéssel számolnak.

Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában erőteljesen gyorsul a bérkiáramlás dinamikája és eléri a 10 százalékot, miközben Romániában a tavalyi 21 százalékos emelkedést követően idén további 22,5 százalékkal emelkedhetnek a bérek. A gyors bérnövekedésnek negatív hatása lesz a költség-versenyképesség, a költséginfláció és a külső egyensúly alakulására. A munkaerő-piaci torzulások, az egyes ágazatokban jelentkező jelentős munkaerőhiány miatt ugyanakkor korlátozott a gazdaságpolitika lehetősége a béremelkedés kordában tartására, ami középtávon veszélyt jelenthet az inflációs célokra is.