A napi utazgatást a közlekedési infrastruktúra mellett az anyagi terhek is hátráltatják, pedig legalább az utóbbin megpróbál k önnyíteni az állam. 1998 óta a kormány támogatja a munkavállalók munkahelyre való csoportos utaztatását és lakhatásukat is, a rendelet életbelépése óta azonban a cégek egyre kevesebb ember után veszik ezeket igénybe. Az állam a toborzási költségekhez is hozzájárulna, ezt azonban még egyetlen vállalat sem kérte.
Nem utaznak
A mai magyarországi lakáshelyzet, illetve a közlekedési infrastruktúra állapota nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállalók nem szívesen utaznak 30-100 kilométert a munkahelyükre, és nem is szívesen költöznek el eredeti lakhelyükről. Munkaerő-közvetítők és karriertanácsadók általános véleménye, hogy a magyar munkavállaló a nyugat-európaihoz képest sokkal kevésbé mobil, de ennek csak az egyik oka az, hogy nagy az érzelmi kötődés a szülőhelyhez. A munkaerő földrajzi mobilitásának korlátokat szab ma Magyarországon az egyes területeken nehézkes közlekedés és az ingatlanpiac is - mondta lapunknak adott interjújában Csizmár Gábor munkaügyi miniszter.
A Volán-társaságok sok esetben nem a műszakokhoz igazítják a járatokat, egy kelet-magyarországi lakás ára pedig össze sem vethető egy az ország prosperálóbb nyugati felében lévő ingatlanéval. 1998 óta van érvényben az a támogatási rendszer, amely a vállalatok által foglalkoztatott dolgozók lakhatásához, utaztatásához járul hozzá - tudtuk meg Schranz Edittől, a munkaügyi tárca szóvivőjétől. A kormányrendelet szerint a csoportos személyszállításra járó támogatás akkor vehető igénybe, ha a dolgozó lakhelye és munkahelye közötti utazás tömegközlekedéssel nem vagy csak aránytalan nehézségek árán oldható meg (utóbbinak számít, ha az oda-vissza út ideje meghaladja a két órát).
Egy évre szól a támogatás
A munkáltatónak legalább négy dolgozót kell szállítania, ezt saját vagy bérelt személyautóval, kisbusszal, illetve autóbusszal is megteheti. A támogatás egy évre adható, értéke az autóbuszbérletnek a munkaadót terhelő részéig terjedhet. Ugyanígy a lakhatás is támogatható, ha a cég munkanélkülit foglalkoztat és az általa igénybe vett lakásbérlet, albérlet, fizetővendég-szolgálat vagy munkásszálló díjához havonta hozzájárul. A támogatás ez esetben is egy évig jár, maximális összege a munkanélküli-járadék, illetve az álláskeresési támogatás alsó határa. A munkaügyi tárca adatai szerint a támogatásokat a rendelet érvénybe lépése óta egyre kevesebb ember után veszik igénybe, ennek a tendenciának az okait azonban nem tárták még fel.