Alkotmányellenes a luxusadó

Az Alkotmánybíróság a mai döntéséhez fűzött indoklása szerint azt kifogásolta több beadvány vizsgálata során, hogy a luxusadó alapját képező, úgynevezett számított értékalap ellen, és így az adó mértéke ellen nincs valódi jogorvoslati lehetősége az adóalanyoknak. Nem lehet vitatni a törvénybe lefektetett értékhatárokat, a korrekciós tényezőket, így előfordulhat, hogy az adózó kárára állapítja meg az illetékes helyi adóhatóság a luxusadó mértékét, vagyis olyan magas terhet állapíthat meg, amely az ingatlan tényleges forgalmi értéke alapján túlzónak tűnhetnek.

Az adóhatósági határozat ellen ugyan van mód felülvizsgálatra, de az csak formai az AB testület megítélése szerint. Az adó alapjának a számított érték szerinti megállapítása lényegében vélelmezett adatokra épül, vagyis megdönthetetlen törvényi vélelmet alkalmaz - fogalmaz az AB a határozatának indoklásában.

Az alkotmánybírák nem az ingatlanok adóztatását ítélték az alaptörvénybe ütközőnek, hanem a luxusadótörvény konkrét szövegét, ezért a mai nappal megsemmisítették a teljes jogszabályt.

Emlékeztetőül: a luxusadótörvényt 2005-ben alkotta meg a parlament, és a 2006. januári hatályba lépéstől számított közel három év nem a luxusadó diadalmenetéről szólt. Több szakértő a jogszabály hibáira felhívta a figyelmet, másrészt pedig a bevételek érdemben elmaradtak a tervektől. Éves szinten mindazonáltal a luxusadóból nem egetverő összeg gyarapítja az önkormányzatok kasszáját, hiszen országosan még az 1 milliárd forintot sem éri el a luxusadó-bevétel.

Az AB szintén a számított érték nem jól körülhatárolt szabályozása miatt az építmény- és telekadótörvénybe is belenyúlt. Tavaly az Országgyűlés úgy döntött, hogy lényegében az érték alapú ingatlanadó felé való érdemi elmozdulás jegyében az építmény- és a telekadó esetében a mai kétfajta adóalapmegállapítási mód mellé egy harmadikat, a számított érték alapú adóalapszámítást is törvénybe iktatja 2009. január 1-jei debütálással. Mivel az AB ezt a módosítást is ma eltörölte, ezért az építményadót és telekadót az önkormányzatok ezentúl is négyzetméter- vagy forgalmi értékalapon határozzák meg.

Az Alkotmánybíróság ezeken túl is adott egy fricskát a pénzügyi kormányzatnak, egy kisebb jelentőségű jogszabályváltoztatást is visszamenőleges hatállyal, 2008.március 13-i hatállyal megsemmisített.

Az Index megkérdezte a Pénzügyminisztériumot, milyen lépéseket tervez a törvény megsemmisítése nyomán. A tárca az AB határozatának kézhez vétele után tanulmányozni fogja a döntést - kommentált a PM. A döntés érdemben nem érinti a jövő évi büdzsét, hiszen pár százmilliós tételről van szó - emlékeztetett Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke. Hozzáfűzte: mindazonáltal sajnálatos, hogy egy olyan döntés született, amely egy kedvező változást, vagyis vagyoni típusú adó lévén az igazságosságot jobban szolgáló, érték alapú ingatlanadó meghonosítását kettétörte.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!