Koalíciós vita a nyereségadóról

Nem szavazzák meg az árfolyamnyereség-adót a parlamentben - szögezte le az SZDSZ elnöke. Ennek pedig két oka van: az egyik, hogy a választásokon azt ígérték megszűntetik, és újbóli bevezetése azt jelentené, következetlen a kormány. Másrészt a gazdaságnak is érdeke, hogy több legyen a megtakarítás - véli Kuncze Gábor.

Régi-új adó

Köszönet a kormányfőjelöltnek Kuncze Gábor liberális sikernek értékelte, hogy kétkulcsos lesz a jövő évi adótábla. Az SZDSZ elnöke emlékeztetett, hogy a párt választási kampányában kétkulcsos (18 és 36 százalékos) adótáblát ígért, és ez most megvalósul. Kuncze köszönetet mondott Gurcsány Ferencnek, aki "rendkívül fogékonynak mutatkozik a liberális értékekre". A párt a jövőben is következetesen ragaszkodni fog az adócsökkentéshez, és szerintük a ciklus végére teljesülni fog vállalásuk. Az SZDSZ elfogadja a forrásadó változását, bár azt azért megjegyzik, hogy ez "nem örvendetes, de szükséges kompromisszum". AZ illetékekről még nem zajlottak le az egyeztetések. Annyi bizonyos, hogy a liberális párt nem támogatja a lakásátírási illeték emelését, és nagymértékű átrendezéssel sem értenek egyet.

A nyereségadó már évek óta állandó szereplője a költségvetési vitáknak. Még az előző ciklusban vezették be, sokan támadták is emiatt a Fidesz-kormányt. Az MSZP és az SZDSZ 2002-es választási kampányának hangsúlyos eleme volt az adónem megszüntetése. Hatalomra jutásuk után be is váltották ígéretüket, és megszüntették a nyereségadót.

Az MSZP azonban tavaly újra felvetette az ötletet, mondván, sok pénzt hoz az államnak. Akkor elhalt a szocialisták kezdeményezése, de az idén ismét a bevezetés mellett kardoskodtak a nagyobbik kormánypártban és a pénzügyi tárcánál.

Az első tervek még 25 százalékról szóltak, ez a nyilvánosságra került javaslatban már 12,5 százalékra mérséklődött. Az SZDSZ-nek azonban így sem tetszik az ötlet. Kuncze Gábor szerint nem csak a tőzsdézőket érintené hátrányosan a régi-új adónem, hanem azt a több százezer magánnyugdíjpénztár-tagot, akiknek így a megtakarításait is megadóztatnák, emiatt pedig kevesebb nyugdíjat kapnának, amikor nyugalomba vonulnak.

A BÉT-nek sem tetszik

Az ötletet egyébként a BÉT elnöke is ellenzi, szerinte az új adó miatt nem folyik be több pénz és árt a hazai befektetőknek. A külföldi intézményi befektetők ugyanis, akik a BÉT-en jegyzett vállalatok és a forgalom 75 százalékát tartják a kezükben, és a nemzetek közötti kettős adóztatási egyezmények miatt mindenképpen változatlanul, maximum 5 vagy 10 százalék osztalékadót fognak fizetni a magyar államnak.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint a tervezett rendszer távolságot tart a gazdasági racionalitásoktól, nem ösztönzi az egyéni teljesítményt, a megtakarításokat és az öngondoskodást.