100 milliárdnál is többet spórolnak a nyugdíjasokon

A fennálló szabályok oda vezettek, hogy nemzetközi összehasonlításban az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok aránya a teljes népességben és a nyugdíjasokon belül is messze meghaladja nálunk az átlagos értéket. A kormány kezdeményezésére a parlament már tavaly is elfogadott néhány törvénymódosítást, amelyek kevésbé vonzóvá tették azt, hogy egy alkalmazott a 62 éves öregségi korhatár előtti nyugdíjazását kérje. A mostani salátatörvénnyel a kabinet tovább szigorítana a feltételeken.

Idő előtt mész, kevesebbet kapsz

A javaslatcsomag egyik pontja azt eredményezné, hogy aki jövőre 61 évesen vonul nyugdíjba, az 3,6 százalékkal kap kevesebbet a rendes öregségi nyugdíjnál. Aki 60 évesen teszi meg ezt, az már 8,4 százalékot veszít, egy 59 évesen nyugdíjba vonuló pedig 13,2 százalékkal kap kevesebbet.

Ez azért lesz így, mert a nyugdíjcsökkentés mértékét a korhatár alattiaknál havi 0,3-0,4 százalékban határozza meg a salátatörvény. Vagyis "az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 62. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét betöltötte". Aki pedig még nem múlt el 61 éves, annak esetében úgy kell kiszámítani a járandóságot, hogy az öregségi nyugdíj összegét 3,6 százalékkal és annyiszor 0,4 százalékkal kell mérsékelni, ahányszor 30 nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez.

Hogy ne sértsen szerzett jogokat a kormány, az egyik passzus kimondja: aki a most benyújtott törvény hatályba lépéséig, 2008. január 1-jéig a rendes öregségi korhatár előtti nyugdíjra vonatkozó megállapodást megköti, arra nem érvényesek ezek a szabályok, esetében még a megállapodás megkötésének időpontjában érvényes előírásokat kell alkalmazni.

Csak azokkal az öregségi korhatár alatti nyugdíjasokkal lesz kíméletesebb a kormány, akik sokat dolgoztak. Eleve legalább 37 év szolgálati idővel lehet kérvényezni a korhatár alatti járadékot. Akik nem szereztek valahogy legalább 40 év szolgálati időt, azok a fent említett nyugdíjcsökkentést lesznek kénytelenek elszenvedni. Akik viszont ennél többel rendelkeznek, azok nyugdíja csak feleannyival csökken, mint a kevesebb szolgálati időt összeszedőké. Tehát egy 61. életévét épp betöltő, de 40 év szolgálati idővel rendelkező nyugdíjast a normál öregségi nyugdíjnál éves szinten 1,8 százalékkal kisebb járandóság illet meg.

Ez az intézkedés azon kívül, hogy ösztönzi az embereket a minél későbbi nyugdíjazás kérvényezésére, nyilvánvaló megtakarítást eredményez az állam számára. 2009-ben félmilliárd forintot spórol ezen a kormány, de ez a szám évente folyamatosan emelkedik, 2012-ben például 14,4 milliárd forinttal kevesebb folyik majd ki a nyugdíjkasszából ahoz képest, mintha semmit sem csinálnának a mai szabályokkal.

120 milliárdot fognak 30 ezer férfin

Ez is semmi ahhoz képest, hogy mekkora összeget fog spórolni az állam a férfiak előrehozott nyugdíjra jogosító életkorának emelésével. A kabinet - ahogyan arról nemrég Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt - korrigálni kívánja azt a tavalyi bakit, aminek nyomán a férfiaknál 2009-2012 között az előre hozott nyugdíj alsó korhatára a mai és a 2013-tól ismét érvényes 60-ról 59 évre csökkenne. (Emlékezetes, az SZDSZ a Fidesszel összefogva a múlt évben leszavazta a kormány kezdeményezését, ezért mérséklődne 59 évre a határ.) Egy szó, mint száz: visszaállítanák 60 évre a 2009 és 2012 közötti időszakra is a férfiakra vonatkozó alsó korhatárt, amikor már előrehozott nyugdíjba vonulhatnak.

A törvényjavaslat indoklása szerint 30 ezer férfit hoz kedvezőtlenebb helyzetbe ez az intézkedés, és négy év alatt (2009-2012 között) 120 milliárd forintnyi kiadástól menti meg a nyugdíjkasszát.

Feléledési idő

A fentiek kiadásmegtakarító hatását mérsékli egy harmadik módosítás. Az Alkotmánybíróság nemrég az alaptörvénybe ütközőnek ítélt egy kilencvenes években hozott törvényt. Pontosabban azt kifogásolták, hogy az özvegyi nyugdíj 15 éves feléledési idejét úgy csökkentette 10 évre az akkori kormányzat, hogy nemcsak a szabály hatályba lépése után megözvegyülőkre tették érvényessé, hanem visszamenőleg is, és nem biztosították a már korábban megözvegyültek számára az addigi 15 éves feléledési idő teljes kihasználását.

Most ezt korrigálják, aminek következtében az első időben évi 4-6 milliárd forinttal kap többet a körülbelül 20 ezer érintett. Idővel természetesen a pluszkiadás évi összege egyre kisebb lesz.