Fizetnek a nyugdíjpénztárak

A hazai magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 1200 milliárd forinthoz közelített 2004 első fél évének végén - derült ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legfrissebb összesítéséből. A magánnyugdíjpénztárakhoz 105,7 milliárdnyi tagdíjbefizetés érkezett, közel 30 százalékkal túlszárnyalva az előző évit, amely a jogszabályok kedvező változásának köszönhető (a pályakezdők kötelező belépése, a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő járulékrész nyolc százalékra történő emelése). A növekedés másik oka lehet - mutat rá a PSZÁF - a járulékfizetési felső határ jelentős emelése is (2004. január 1-jétől ez napi 14 500 forint, ami éves szinten ötmillió forint feletti jövedelemszintet jelent). Növekvő, de a rendszer elvéből adódóan még változatlanul rendkívül kicsi a kifizetések mértéke: 188 milliót tett ki, szemben a 2003 első fél évében kifizetett 43,9 millió forinttal - mutat rá a tanulmány. Hozzátéve: ennek csak elenyésző része magyarázható az állami társadalombiztosításba való visszalépéssel.

Jelentős kifizetések

Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz 37,1 milliárd forint tagdíj jellegű bevétel folyt be 2004 első hat hónapjában, amely mindöszsze 8,7 százalékkal magasabb a bázisadatnál. Az önkéntes nyugdíjpénztárak - szemben a magánnyugdíjpénztárakkal - már teljesítenek szolgáltatást, az ehhez kapcsolódó kiadás pedig növekedő tendenciát mutat: az első fél évben 15,9 milliárd forint kifizetést teljesítettek - közel 70 százalékkal haladva meg az előző évit -, amelyet szinte teljes egészében egyösszegű kifizetés formájában folyósítottak.

Továbbra is állampapírba fektetnek

Alapvetően nem változott a magánnyugdíjpénztárak portfóliója: jelentős hányadát továbbra is állampapírokban tartják. Megfigyelhető ugyanakkor a vállalati hitelintézeti kötvények arányának (1,9 százalékra), valamint a részvények (7,2 százalékra) és befektetési jegyek arányának (2 százalékra) csökkenése 2003 végéhez képest. A magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárak is állampapírokban tartják a vagyon jelentős hányadát, amelynek aránya azonban 2004 első fél évében jelentősen megugrott (71,3 százalékra). Ezzel párhuzamosan a vállalati hitelintézeti kötvények aránya 3,2 százalékra csökkent, a részvények és befektetési jegyek aránya viszont növekedést mutat a 2003. év végéhez viszonyítva.