További Magyar cikkek
Egyetlen szavazattal maradtak alul a monetáris tanács legutóbbi ülésén a Járai Zsigmond vezette héják, akik az elmúlt hónapok kamatemelési ciklusát további negyed százalékos szigorítással kívánták folytatni. Az ülést megelõzõen - elsõsorban a forint nem várt mértékû és gyorsaságú erõsödése miatt - a piacon már ugyancsak a szintentartással kapcsolatos várakozások voltak többségben a korábbi fél-, illetve negyedszázalékos emelést valószínûsítõ elõrejelzésekkel szemben.
Ugyanakkor a döntéssel párhuzamosan közzétett, a jegybank által készített inflációs jelentés jövõ évre vonatkozó elõrejelzése nyomán a döntés után ismét nõtt azok száma, akik már az emelést vélték volna helyesebbnek.
"Az MNB monetáris tanácsának november 20-i - az alapkamat változatlan szinten tartására vonatkozó - döntését sokan az inflációs célkövetés rendszerével inkonzisztensnek, mi több, az inflációs cél feladásaként, s így a monetáris politika hitelességét veszélyeztetõként értékelték. A bírálók arra hivatkoztak, a döntéssel egyidejûleg publikált Jelentés az infláció alakulásáról címû MNB-kiadványban szereplõ feltételes elõrejelzés középértéke szerint 2008-ban 4,1 százalékos lehet a fogyasztói áremelkedés átlagos üteme, ami számottevõen meghaladja az MNB és a kormány által közösen kitûzött 3 százalékos középtávú inflációs célt, ebbõl pedig - úgymond - egyértelmûen következett volna a kamatemelés" - írja az mt-tag Oblath Gábor.
Viszony a célhoz
A tanácstag szerint az mt legutóbbi döntését bíráló írások némelyikébõl az olvasható ki, hogy egy 25 pontos kamatemelés - még ha indokolatlan is - nem túl nagy ár, hogy a monetáris politika a konzisztencia látszatát keltse. Ő ezt éppen fordítva látja. "A kamatemelés elmaradása miatti kezdeti értetlenség egyáltalán nem nagy ár annak egyértelmûvé tételéért, hogy nincs (és nem is kell, hogy legyen) közvetlen, mechanikus kapcsolat egyfelõl az MNB stábja által adott feltételes elõrejelzésnek az inflációs céltól való eltérése, másfelõl az mt többségi kamatdöntése között".
Oblath szerint az mt november 20-i döntésével kapcsolatban felmerült leggyakoribb félreértés abban áll, hogy a testület eltért valamely feltételezett döntési szabálytól. E vélekedés szerint kamatot kellene emelni, ha az inflációs jelentésben szereplõ elõrejelzés magasabb az inflációs célnál, csökkenteni kellene, ha az elõrejelzés alacsonyabb, és tartani kellene, ha az elõrejelzés kellõen közel áll hozzá. Valójában ez a döntési szabály nem létezik. A szakértõ írása szerint kétségkívül létezik egyfajta implicit - az inflációs célkövetés logikájából eredõ - döntési szabály, amely azonban nem az MNB stábjának feltételes elõrejelzése és az inflációs cél közötti kapcsolaton alapul, hanem azon, hogy az egyes döntéshozók - a stáb feltételes elõrejelzésének és az inflációs jelentés egésze tartalmának ismeretében - hogyan ítélik meg a várható inflációnak a viszonyát a célhoz.
Sokkhatások
Ha az indirekt adók és a hatósági árak emelése jelentõs szerepet játszik a fogyasztói árindex megemelkedésében, fontos az átmeneti és a tartós hatások elkülönítése. A közvetett adók emelése és az ártámogatások csökkentése ugyanis alapértelmezésben az árszintet, nem pedig az infláció ütemét emeli meg - írja Oblath Gábor. Az, hogy az említett áremelõ tényezõk nyomán az infláció is gyorsul-e, döntõen az inflációs várakozásokon és ezekkel is összefüggésben a bérek alakulásán múlik. Ha a várakozások és a bérek nem, vagy csak lanyhán reagálnak, az árszint emelkedését okozó sokk hatásai idõvel lecsengenek. Éppen ezért - emeli ki Oblath - az elõbb említett típusú ársokkok esetén fontos az olyan korrigált mutatókra vonatkozó prognózis tanulmányozása is, amely kiszûri a bejelentett hatósági árintézkedések hatásait. A legújabb Inflációs jelentés szerint az indirekt adóváltozásoktól szûrt maginfláció 2008 végére megközelíti a 3 százalékot.
A szakértõ ezzel együtt sem zárja ki a további monetáris szigorítás lehetõségét. Erre azonban szerinte akkor kellene sor kerüljön, ha a jövõ év elejérõl szóló adatok arra mutatnának, az inflációs várakozások számottevõen megemelkedtek. Oblath Gábor szerint azonban a várakozások tartós emelkedését tekintve azonban nincs egyértelmû bizonyosság, a korábbi tapasztalatok pedig azt mutatják: ennek nem is kell bekövetkeznie.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
