Elégedetlen velünk az OECD

A gazdaságpolitika hitelessége múlik azon, hogy teljesülnek-e a 2005-ös költségvetési célok - hangzott el kedden, amikor Veres János pénzügyminiszter és Val Koromzay, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) igazgatója bemutatta az OECD idei országjelentését (amelynek angol nyelvű összefoglalója elérhető az OECD honlapján itt). A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet szerint hazánknak hatékonyabb, az egyensúlyt jobban őrző költségvetésre és magasabb foglalkoztatottsági szintre van szüksége.

Első az euró

A pénzügyminiszter szerint hazánk elsődleges célja, hogy hogy 2008-ra teljesítse a maastrichti követelményeket, és 2010-re az euróövezet tagja legyen. Ennek érdekében fogalmazza meg a kormány a gazdaságpolitikai pályát, annak főbb céljait és eszközeit.

Az OECD szerint ez nem elég. Noha a szervezet 2005-re 3,5 százalékos, jövőre 4 százalékos növekedést prognosztizál Magyarországnak, Koromzay szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésére. Kiemelt fontosságot tulajdonított annak, hogy idén teljesüljön a költségvetési előirányzat - vagyis a korrigált deficit év végén ne legyen több a törvényben előírt 1023 milliárd forintnál -, és a gazdaságpolitika továbbra is az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciapályán haladjon.

A további kamatcsökkentést sürgető tanulmány szerint erősíteni kell a monetáris és a fiskális politika, vagyis a pénzügyi kormányzat és a jegybank közötti együttműködést is az euró bevezetése érdekében. Ez az összhang lehet ugyanis garancia arra, hogy a közös pénz bevezetése a legkisebb növekedési kockázattal járjon. Az MNB és a kormány közötti feszültségek kiéleződésének veszélyeire is kitér az OECD, mondván, korábban azok az ikerdeficit problémájával karöltve a volatilitás növekedését okozták a pénzügyi piacokon, és a későbbiekben a reálkonvergenciát is veszélyeztethetik.

Elég az előnyugdíjazásból!

Az országjelentés kitüntetett figyelmet szentel a költségvetési-államháztartási deficitnek. Az OECD szerint a kormányzati gazdálkodás egészségesebbé tétele az egyik legfontosabb feladat, ennek érdekében a terven felüli bevételeket a hiánycsökkentésre és nem a kiadások növelésére fordítaná.

A szervezet szerint az előnyugdíjazások rendszerének kialakítása és működése nem indokolt, emiatt azt meg kellene szüntetni. Emellett szigorúbb eljárásokat sürgetne az OECD annak érdekében, hogy indokolatlanul ne nőjön a rokkantnyugdíjazás.

A jelentés sürgeti az egészségügyi rendszer átalakítását is. A szervezet szerint a reform során koncentráltan kell foglalkozni a kórházi kapacitások leépítésével és a gyógyszerkiadások sorozatos túllövésének megszüntetésével.

Nem vagyunk elég mobilak

Az OECD szerint a 100 lépés értékelendő reformkezdeményezés ugyan, de a konvergenciapálya betartása mellett egy másik területen is többet vár el a kormánytól. A nemzetközi szervezet nagyobb hangsúlyt fektetne a munkaerő-piaci viszonyok javítására. A szociális ellátórendszer nem ösztönzi a munkába állást, a foglalkoztatottság alacsony, a munkaerő nem mobil - áll a jelentésben.

A szervezet szerint nemcsak a foglalkoztatottak számának növelése fontos, hanem a minőségi munkahelyek teremtése is. A gazdaságnak a magasabb hozzáadott értékű termelés felé kell elmozdulni, aminek a sikeressége nemcsak a befektetők szándékaitól, hanem a magyar szak- és felsőfokú képzés hatékonyságának javításától is függ.

Dicsértek is

A jelentés a felsorolt kritikák ellenére összességében pozitív, ami Koromzay azzal magyarázott, hogy a növekedés szerkezete egészségesebbé vált és a magyar gazdaság felzárkózási pályája fenntartható. A jelentésben erre az évre 4,2 százalékos, jövőre 4,1 százalékos GDP-arányos (a nyugdíjpénztári hatással korrigált) államháztartási hiányt rögzített az OECD. Ebben azonban még a 100 lépésben szereplő és a kormány által megfogalmazott egyéb intézkedések hatásai még nincs benne.