Mindkét áfakulcsot emelhetik

A jövő héten még egy szakbizottsági és egy plenáris ülést tart az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) az államháztartási egyensúlyt javító intézkedésekről, hogy néhány kérdésben a kormány figyelembe vehesse a szociális partnerek javaslatait. Erről állapodott meg a testület csütörtöki konzultációs ülésén. A kormány a jövő héten szerdán foglalkozik ezzel a témával, addig kellene megállapodni arról, hogy az eddigi konzultációk alapján, milyen javaslatok fogadhatók el.

Változhat az áfaemelés

A csütörtöki egyeztetésen Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára késznek mutatkozott arra, hogy tovább tárgyaljanak az áfa-emelésre vonatkozó munkaadói javaslatról. Ennek lényege, hogy ne a 15 százalékos kulcsot emeljék 20 százalékra, hanem kismértékben egyaránt emelkedjék a 15 százalékos és a 20 százalékos kulcs is. Ezzel fő vonalaiban a szakszervezetek is egyetértettek. Ugyancsak kész tárgyalni a kormány arról, hogy a házipénztár-adóra pontosan milyen szöveg vonatkozzon. A munkaadói érdekképviseletek kérték azt is, hogy a szakértői tárgyaláson foglalkozzanak azzal, hogy a 15 százalékos eva ne 25, csupán 20 százalékra emelkedjen, illetve a minimálbér kétszereséhez rendelt járulékfizetési kötelezettség a tervezettnél - a munkáltatók számára - elfogadhatóbb formában lépjen életbe. Bár Katona Tamás szerint e kérdésekben nem tehet engedményeket a kormány, nem zárkózott el a további szakértői egyeztetéstől.

A szakszervezetek elutasítják a csomagot

A szakszervezeti oldal szerint a tárgyalt törvényjavaslatok, így főként a munkavállalói, társadalombiztosítási járulék emelése, a szolidaritási járulék bevezetése, a gáz- és áramáremelés, az áfa-emelés olyan terheket jelent a dolgozóknak, hogy emiatt az intézkedések egészét elutasítják. Ugyanakkor határozott követelésük, hogy például a gázár-emelés szociális elvek szerinti kompenzációjára már az idén számíthassanak az érdekeltek. Úgy érzik, hogy a terheket aránytalanul nagyobb mértékben kívánják a munkavállalókra hárítani. A tervezett intézkedések közül elsősorban az áfa-emelés olyan, amelyet valamennyi fogyasztó megfizet. A 15 százalékos mérték 20 százalékra emelése viszont a szegényebbek fogyasztási kosarában jelent jelentős többletkiadást, ezért ezen is változtatni kell - hangsúlyozta Wittich Tamás.

Későbbi emelést kérnek

Zs. Szőke Zoltán, a munkaadói oldal szóvivője azt próbálta érzékeltetni, hogy a jelenlegi államháztartási hiánnyal valamit tenni kell, ebben mindannyiuknak megvan a felelőssége. Ezért bizonyos feltételekkel tudomásul veszik a többletterheket jelentő intézkedések egy részét. A feltételek között szólt az áfa-emelés más formájáról, a kisebb eva-emelésről. Az áfa-emelésnél tudomásul vennék a szeptember 1-jei hatályosságot, a többi adóemelésnél viszont a jövő év január 1-jei határidőt kérték a kormánytól. Tudomásul vennék ezzel a jövő év január 1-jei határidővel a 4 százalékos szolidaritási adót, az általuk javasolt alacsonyabb evát, a banki kamattámogatási járadékot, a házipénztár-szabályozás általuk javasolt módosított formáját, ha a kormány kimondaná ezen intézkedések átmeneti jellegét.

Határidőt sürgetnek

Zs. Szőke Zoltán javasolta, mondják ki, hogy ezekre az intézkedésekre lehetőleg csak 2008. június 30-ig, de legkésőbb az államháztartási hiány a GDP 3 százalékos mértékének eléréséig lesz szükség. Amit semmiképpen nem tudnak elfogadni, hogy a korábbi megállapodásoktól eltérően az egészségügyi hozzájárulást az idei év novemberét követően is fizetni kelljen. Ugyancsak tiltakoznak az elvárt minimális adó intézménye miatt, mert ez ugyanolyan forgalmi típusú, mint az iparűzési adó. Ez nem felel meg az európai uniós elveknek. A kormány már régóta ígéri, hogy ezzel nem terheli a vállalkozásokat.

A házipénztár-adó javaslatának formájával is gondjaik vannak - hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán. Elmondta: épp azokat a vállalkozókat hozza majd nehéz helyzetbe ez az adó, akiknek nem adómentes jövedelmet vesznek ki így a vállalkozásból, hanem a tényleges tevékenységükhöz szükséges a házipénztár. A kiskereskedelemben például egyszerűen teljesíthetetlenek a kormány által javasolt feltételek, ott természetes, hogy bizonyos pénzösszeg mindig a pénztárban marad. Ezért azt javasolják, hogy a napi házipénztár bevétel 3 százaléka, illetve napi 800 ezer forint adómentes legyen.

Minimális engedmények

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára kijelentette: a tervezett adó- és járulékemelésekből, az idei hatályosságból nem tudnak engedni, e nélkül nem teljesíthetők az egyensúly-javító célok. Azt is vitatta, hogy a házipénztárak körül minden rendben lenne, s innen nem vennének ki adómentesen jövedelmet. Lehetetlen helyzetnek nevezte, hogy egymillióan a minimálbér után fizetnek társadalombiztosítási járulékot. Az egyenlő közteherviselés érdekében tehát nem módosíthatnak azon a javaslaton, hogy elvileg kötelező legyen mindenkinek a minimálbér kétszerese után társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez egy elvi kötelezettség, s arról természetesen nyilatkozni lehet az adóhatóságnak, ha valamelyik munkáltató alkalmazottainak a minimálbér kétszeresénél kevesebb pénzt fizet, vagy a vállalkozónak ennél alacsonyabb a jövedelme. A textiliparban például az adóhatóság nem vitatja majd az erre vonatkozó bejelentést, de ellenőrizni fogjaazokat az eseteket, ahol a tényleges bér vagy jövedelem jóval több a minimálbérnél.

Katona Tamás egyetértett azzal a munkáltatói igénnyel, hogy utaljanak az egyes intézkedések átmeneti jellegére. Elfogadhatónak tartotta azt is, hogy az átmenetiség idejét ahhoz a határidőhöz kössék, amikor az államháztartási hiány tartósan a GDP 3 százalékos szintjére csökken. Az egészségügyi hozzájárulást a korábban tervezett időpontban nem tudják megszüntetni, az eva javasolt mértékére, illetve a minimális adóra is szükség van - hangsúlyozta az államtitkár. Az adók és járulékok mérséklését viszont nem kell levennie a napirendről, erről 2008. június 30-át követően ismét egyeztetni lehet majd - jegyezte meg Katona Tamás.

Lesznek reformok

Csizmár Gábor, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, az egyensúly-javító intézkedésekkel együtt az átfogó reformok is napirenden vannak, ezek első elemeiről már a következő napokban dönt a kormány. Felhívta a tárgyalópartnerek figyelmét arra is, hogy az egyensúly-javító törvényjavaslatokról nincs megegyezési kényszer az OÉT-ben, hanem erről konzultálnak. Más kérdés a minimálbér ügye, abban döntési joga van az OÉT-nek.

Az államtitkár ezzel arra utalt, hogy Zs. Szőke Zoltán a munkaadói oldal nevében már többször, így a csütörtöki tárgyaláson is szóba hozta a többéves minimálbér-emelésre vonatkozó OÉT-megállapodás újratárgyalását. A munkáltatói oldal arra hivatkozik, hogy több korábbi megállapodás, így például az egészségügyi hozzájárulás megszüntetése, a munkáltatói társadalombiztosítási járulék jövő évi csökkentése nem teljesül, illetve az egyensúly-javító intézkedések jelentős többletterheket jelentenek a vállalkozásoknak. Az államtitkár arra kérte Zs. Szőke Zoltánt, hogy a munkáltatói oldal nevében pontosítsa az újratárgyalásra vonatkozó javaslatát.

Zs. Szőke Zoltán erre válaszolva elmondta: a múlt év őszén kötött három évre szóló minimálbér-emelés, amely a középfokú és felsőfokú végzettségűekre külön tételeket határoz meg, a jelenlegi feltételekkel teljesíthetetlen a munkáltatóknak. Ezért azt kezdeményezi, hogy legkésőbb szeptemberben kezdjék meg e korábbi megállapodás újratárgyalását annak igényével, hogy jövő év január 1-jétől az új feltételekhez igazítsák azt. A munkáltatók amennyiben ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a korábbi megállapodást a maguk részről felmondják - hangsúlyozta a munkáltatói érdekképviseleti vezető.