További Magyar cikkek
Benyújtotta a bányatörvény módosítására vonatkozó javaslatot a kormány az Országgyűlésnek. A parlament honlapján olvasható tervezetnek egy neuralgikus pontja van: a kőolaj és földgáz kitermelése után az eddigi 12 helyett 30 százalékos bányajáradékot fizettetne az állam a cégekkel.
A járadék emelése nem terjedne ki a nagy mélységű, 4000 méternél mélyebbről, nem konvencionális eljárással termelt földgáz járadékára, amely 12 százalék maradna. Ez a kedvezmény a makói medencében nagy mélységben lévő gázokra vonatkozna, a GKM szerint azért, mert "rendkívül kockázatos, és még ha sikerülne is a termelésbe állítás, az bizonyosan nagyon drága lenne, és alacsony járadék mellett sem biztos a megfelelő jövedelmezőség".
Kés a torkon
A szakmában szereplő cégeket megdöbbentette a járadék tervezett növelése. Több, nevét üzleti megfontolásból nem vállaló szakember is elképesztőnek, nevetségesnek és abszurdnak mondta a törvényjavaslatot. Az egyik jelentős piaci szereplő vezetője kijelentette: értetlenül állnak a törvényjavaslat előtt, főleg azért, mert semmilyen előzetes szakmai fórumon nem volt téma a bányajáradék emelése.
Hasonlóan nyilatkozott egy másik szakember, aki azt mondta: derült égből villámcsapásként érte őket a törvényjavaslat, melynek elfogadásával a magyar szénhidrogén-kutatás torkára teszik a kést. Megjegyezte ugyanakkor, hogy tudomása szerint a nagyobb piaci szereplők összefogtak, és most egyeztetnek a minisztériummal a törvénytervezetről (az írásban elküldött kérdéseinkre írásban válaszoló gazdasági minisztérium megkerülte a választ arra, hogy voltak-e, vannak-e egyeztetések a szakmával).
A kedvezmény sem kedvezmény
A lapunknak nyilatkozó szakértők azt is kifogásolják, hogy a GKM kedvezményként tünteti fel a makói gázvagyon feltárására megállapított 12 százalékos járadékot. Szerintük ugyanis ez valójában nem kedvezmény, mivel a jelenlegi törvény – azáltal, hogy nem szabályozza pontosan a földgáz kitermelésének ezt a technológiáját – az ilyen technológiájú kőolaj-kitermeléshez hasonlóan most lehetővé teszi a 0 százalékos, tehát járadék nélküli kitermelést.
A piaci szereplők egyetértenek abban: elhibázott a tervezet nemcsak a földgáz- és kőolajkutatók, de az egész ország szempontjából is. "Ha 30 százalék lesz a bányajáradék, jelentősen vissza fog esni a szénhidrogén-kutatás és a jövőben várható kitermelés. Így elmarad a kutatáshoz kapcsolódó sok milliárd forintnyi, kilencven százalékban magyar szervizcégek szolgáltatásaira fordított befektetés is" – fogalmazott az egyik szakértő. A sok milliárd valóban sok: a legkisebb cégek is évi 100-200 millió dollárt (18-36 milliárd forintot) költenek fúrásokra és feltárásokra, bár összesített ágazati adatok egyetlen érintett sem tudott mondani.
El lehet menni Romániába?
A szakma szerint a bányajáradék emelése a költségvetés bevételeit is csökkenteni fogja: nemcsak a járadékbevételek esnek vissza, de a fejlesztések elmaradásával az állam adóbevételei is. Sőt leállhatnak a jelenleg folyó kutatások és a kapcsolódó kitermelések is, mivel a piaci szereplőknek ilyen feltételek mellett egyszerűen nem áll érdekükben, hogy Magyarországon maradjanak.
Már a 12 százalékos bányajáradék is magas, a környező országok közül Románia például egysávos, 3,5-13,5 százalék közötti bányajáradék-rendszerrel csábítja a cégeket. Ráadásul nálunk a 12 százalék valójában 14-20 százalék között van, a kitermelt gáz értéke után befizetendő járadék összegét ugyanis olyan importár alapján határozzák meg, amelynél csak olcsóbban tudják eladni a nálunk kitermelt a gázt. A cégeknek ezért ebben a rendszerben a 30 százalékos járadék valójában 35-50 százalékos elvonást jelentene.
A törvényt előkészítő gazdasági minisztérium a kérdéseinkre elismerte, hogy hazánkban magasabb a bányajáradék, mint a szomszédos országokban. Szlovákiában 0-10 százalék között van a járadék szintje – a pontos érték megállapodás kérdése –, Csehországban 10 százalékos, Ausztriában 0 és 20 százalék között mozoghat. A bevezetni tervezett 30 százalékos szintet a térségben csak Bulgáriában érik el, de ott is 2,5 és 30 százalékos sávokban szóródik a mérték.
A szociknak sem tetszik
A törvényjavaslatot a szakma mellett a parlamenti képviselők is fenntartásokkal fogadták. Az ellenzéki politikusok szerint sehol nincs példa 20 százalék fölötti bányajáradékra, de a szocialisták is változtatnának a tervezeten. A szocialista Podolák György és Göndör István által benyújtott javaslat a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlagához kötné a járadék mértékét: ha ez elérné vagy meghaladná a hordónkénti 70 dollárt, akkor 30, ha nem, 20 százalékos kulcsot alkalmaznának.
Lapunk kérdésére Podolák György azt mondta: az elmúlt napokban többször is egyeztettek szakmai szervezetekkel. Úgy tudjuk, ezeken szó volt egy, a környező államokban bevált sávos rendszer bevezetésének a lehetőségéről is. Podolák erről annyit mondott, valóban készülnek "szakaszolásokra", de részleteket nem árult el. Az Index információ szerint az is megtörténhet, hogy a törvénytervezet parlamenti vitáját elhalasztják, miután az egyeztetések elakadtak.
A képviselő azt mondta, a törvénymódosítás során két szempontot vesznek figyelembe: egyrészt azt szeretnék, ha a költségvetés is fokozottabban részesülne a szénhidrogének árának emelkedése nyomán keletkező bevételekből, másrészt azt, hogy a cégeket ne riassza el a járadék emelése. "Nem lehet Magyarország érdeke, hogy levonuljon a piac" – fogalmazott Podolák, hozzátéve: abban is biztos, hogy nem lesz olyan rendszer, amely mindenkinek tetszene, hiszen senki nem szeret közterheket fizetni.
Magasabb ár, magasabb járadék?
A törvénytervezet indoklásában a GKM is elismerte, hogy az árak emelkedését szeretné kihasználni költségvetési célokra. Az indoklás szerint a szénhidrogén-bányászati bányajáradékot 1993-ban határozták meg a jelenlegi, 12 százalékos szinten. A minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy azóta a hordónkénti olajárak 20 dollárról 70 dollárra emelkedtek, és hasonlóak voltak a földgázpiaci folyamatok is, miután a földgáz ára a kőolajét követi. A minisztérium szerint ez az áremelkedés indokolttá teszi az eddigi 12 százalék növelését 30 százalékra.
A lapunkhoz elküldött válaszában a minisztérium úgy érvel: ha marad a 70 dolláros hordónkénti ár, a bányavállalkozó még a 30 százalékos járadék esetén is hordónként 5 dollárral jobban jár, mint 50 dolláros árszintnél a 12 százalékos kulcs esetén. A GKM azt is elismerte, hogy a módosítással az állam bevételei az 50 dollár/12 százalék esetéhez képest több mint háromszorosára, 6-ról 21 dollárra nőnek a 70 dollár/30 százalék esetében A cégek azt érzik, hogy az állam nem veszi figyelembe a megemelkedett költségeket, egyszerűen csak "kaszálni akar", meglovagolva a világpiaci folyamatokat.
A költségvetésnek évi mintegy 30 milliárd forintnyi bevétele van bányajáradékból, de nemcsak a szénhidrogénekéből, hanem valamennyi nyersanyagéból. A tavalyi költségvetési törvényben 28,7 milliárdos, az ideiben 30 milliárdos előirányzat szerepelt. Tavaly végül csaknem 32 milliárd volt végül az ebből származó bevétel, idén augusztus végéig pedig 20,9 milliárd forint folyt be az államkasszába.