Önfoglalkoztatás: munkaviszony vagy vállalkozás?

A Munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatával összehangolva kellene kimunkálni az önfoglalkoztatókra vonatkozó szabályokat. A kapkodással kialakított szabályozás ugyanis újabb csapdát jelentene az érdekelteknek. Erre a nagyobb munkaadói érdekképviseletek és kamarák figyelmeztettek, a munkaügyi minisztérium vitaanyagára reagálva, közölte Garzó Lilla, a tárca helyettes államtitkára az MTI-vel.

A munkaadók félnek az ellenőrzésektől

A minisztériumba érkező vélemények között volt olyan javaslat is, hogy az új önfoglalkoztatói szabályozás megalkotásáig vonják vissza a Munka törvénykönyvében, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben a közelmúltban bevezetett változtatásokat. Ezek a színlelt szerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében pontosították az ellenőrzési gyakorlatot.

Az érdekképviseletek közül volt amelyik felvetette: a színlelt megbízási, vállalkozói szerződésekkel kapcsolatban nem csupán a szigorúbb munkaügyi, de a szigorúbb adóügyi ellenőrzéstől is tartanak - tájékoztatott az MTI. A munkaügyi felügyelőség ugyanis, ha olyan szabálytalanságot talál, amelynek adóvonzata is van, akkor értesíti az adóhivatalt.

Ahány szakma, annyi törvény

Garzó Lilla a távirati irodának elmondta: több javaslat érkezett, hogy ne egy önfoglalkoztatói törvény készüljön, hanem az egyes szakterületekre külön-külön önálló jogszabály. Így például a meglévő szakmai törvény módosításával vagy új törvény alkotásával kellene szabályozni a művészek, az újságírók, a biztonsági és vagyonőrök, a sportolók, a fuvarozók és más speciális szakterületek önfoglalkoztatását. Több szakmai szervezet már törvénytervezet-vázlatot is küldött véleményéhez.

Munkaviszony vagy vállalkozás?

A szakmai javaslatok egy része szerint az önfoglalkoztatást nem a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal kellene rendezni - írja az MTI. Ez egy sajátos vállalkozói kategória, ezért a vállalkozásról szóló törvényekkel összhangban lenne indokolt kidolgozni az önfoglalkoztatásra vonatkozó szabályokat - hangsúlyozzák ezek az érdekképviseletek. Ennek keretei között is megoldható lenne a kényszervállalkozások szociális védelmének erősítése.

A helyzet valóban sajátos, hiszen Burány Sándor munkaügyi miniszter korábban az Index kérdésére úgy fogalmazott: magánszemély nem lehet önfoglalkoztató, csak vállalkozó vagy vállalkozás. Ebből azt következi, hogy az önfoglalkoztatás bevezetése a jelenlegi kényszervállalkozók számára nem jelent érdemi változást.

Annak ellenére azonban, hogy vállalkozók maradnak, a foglalkoztatónak a számukra kifizetett juttatás után a munkabérek közterheit kellene megfizetni. Ez részben ellentmondás, részben pedig felveti a kettős adóztatás lehetőségét, hiszen a megadóztatott önfoglalkoztatói jövedelem után a vállalkozó még egyszer megfizeti önnön bejelentett bére után az adót és járulékot.

Őszre kerül a kormány elé

Garzó Lilla elmondta: a már beküldött, illetve a további szakmai javaslatok összegzését követően őszre készítenek a kormánynak előzetes javaslatot az önálló foglalkoztatás lehetséges szabályozására. Korábbi nyilatkozatok szerint a minisztérium úgy tervezi, hogy január elsejétől lép életbe a jogszabály.