Száz céget bukott be a magyar csõdrekorder

2009.02.04. 13:09
A gazdasági válság hatására idén várhatóan megduplázódik a fizetésképtelenné váló cégek aránya - legalábbis a céginformációs szolgáltatást nyújtó Opten Kft. elõrejelzése szerint. Ez azt jelenti, hogy az építõipari vállalkozások akár 6-7 százaléka is bedõlhet idén, a gazdaság egészében 4 százalék lehet ez az arány. Az Opten szerint az ilyen eljárásokat gyorsítani kellene, de amíg ez nem történik meg, a szerzõdések elõtt kellene körültekintõbbnek lenni. Különösen úgy, hogy vannak olyanok, akik üzemi méretekben alapítják és szüntetik meg cégeiket: az Opten megtalálta a magyar csõdrekordert, akinek száz cége áll felszámolás alatt.

A turai lakcímû Erdélyi József feltehetõen egyetlen üzleti toplistán sem szerepel, holott a céginformációs adatok alapján az egyik legnagyobb magyar üzletemberként kellene hallanunk róla. Erdélyi az Opten Kft. cégtárának adatai szerint összesen 202 vállalkozásnak volt tulajdonosa az elmúlt években, ezek közül 169 építõipari tevékenységet végzett. A 169-bõl 139-ben ma is érdekelt, ezek közül 88, míg az összesen 202 cégébõl nagyjából száz áll felszámolás alatt.

Ezekkel az adatokkal Erdélyi ágazati csúcstartó – legalábbis az abszolút számok tekintetében. Egyébként viszont vannak olyan üzletemberek, akiknek hét jelenlegi és egykori, szintén építõipari cégébõl mind a hét felszámolás alatt áll.

Csak pechjük volt?

Természetesen ez korántsem jelenti azt, hogy ezek az emberek csalók, ügyeskedõk lennének – húzta alá Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezetõ igazgatója, aki szerint megeshet, hogy egyszerûen csak nem túl szerencsés kézzel, vagy érzékkel vágtak az üzletbe. Ugyanakkor a céginformációs adatokat böngészgetve legalábbis elgondolkodtató lehet, hogy milyen cégnevekkel mûködtette vállalkozásait például Erdélyi.

Egyik cége például a Lúzer Február néven mûködött két évig, ennyi idõ alatt 88 milliós kötelezettséget maga után hagyva, de volt Lúzerbõl márciusi, májusi, júniusi, októberi, novemberi és decemberi is. Erdélyi egyébként is a naptár megszállottja lehet, további 12 céget mûködtetett az üzleti körökben aligha túl bizalomgerjesztõ Finito márkanév alatt, mindegyik Finitóhoz egy hónapnevet rendelve.

Noha a különös nevû és sorsú cégnevek csak mulatságosnak tûnnek, az ilyen kaméleonként mûködõ vállalkozói magatartásnak nagyon súlyos gazdasági kockázatai is vannak – hívták fel a figyelmet a sajtótájékoztatón az Opten szakemberei. A vállalkozások ugyanis még ma sem eléggé óvatosak szerzõdéskötés elõtt, nem néznek utána leendõ partnerüknek, így könnyen megeshet, hogy az elvégzik a munkát, és futhatnak a pénzük után. A mostani recessziós környezetben különösen elterjedt az a szemlélet, hogy az a lényeg, hogy munka legyen, pedig jobb egy olyan munka, amit nem végzett el, mint egy olyan, amit elvégzett, és nem fizették ki – mondta Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az eltûnés mûvészete

Különösen azért érdemes óvatosnak lenni, mert a magyar vállalkozások és bizonyos üzletemberek már-már mûvészi tökélyre fejlesztették az eltûnéseket. A leggyakoribb recept, hogy megváltoztatják a cég nevét és székhelyét, vagy a vállalkozást eladják egy hajléktalannak, és új társaságot alapítanak tiszta lappal, ami néhány hónapos vagy éves mûködés után újból eltûnik. Van pédlául olyan miskolci cég, a személybiztonsági tevékenységet végzõ North Defence Kft., amit tavaly májusban alapítottak, és ellene már novemberben végrehajtást rendeltek el az APEH kezdeményezésére.

Duplázódhat a fizetésképtelen cégek aránya

A recesszió miatt idén várhatóan egyébként is tovább romlik a már elmúlt években is egyre rosszabb fizetõképességi helyzet. Az építõipar felszámolási rátája 2004 elején 3 százalék körül volt, ennek mértéke idén januárra 5 százalékra nõtt, és az Opten szakértõi szerint az idei év átlaga akár 6-7 százalék is lehet. A nemzetgazdaság egészében öt éve még 2 százalék alatt volt ez az arány, ami ez év januárjára 3 százalékra nõtt, és az év folyamán elérheti a 4 százalékot is. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt megduplázódott a fizetésképtelenné vált cégek száma.

Ilyen gazdasági környezetben a jogalkotóknak el kellene gondolkodniuk arról, hogy az egynapos cégbejegyzés megteremtése után nem lenne-e indokolt a felszámolási és végelszámolási eljárások felgyorsítása is. Most ugyanis ez a procedúra annyira elhúzódik, hogy ezalatt könnyen eltûnhet az a vagyon, amibõl a hitelezõk követelései kielégíthetõk lehetnének.

Egy lelkiekben gazdag vállalkozó

Erdélyi József: mérnõk-közgazdász, tanácsadó és könyvelõ. Tatabányán született, bérelt lakásban él és lízingelt kocsival közlekedik. Felhajtó-elõkészítõnek aposztrofálja magát. Nem tartja magát tehetõs vállalkozónak, õ csak, mint az Indexnek hangsúlyozta, egy „lelkiekben gazdag ember".

Vagyis õ maga csak egy céget alapít mindig, amelyik tanácsadó tevékenységet végez. A felszámolás, végelszámolás vagy csõdeljárás elõtt átvett több száz cég felszámolásának, vagy végelszámolásának lebonyolítása pedig éppen aktuális tanácsadócége marketingtevékenységének része. Azzal ugyanis, hogy átvállalja a fizetõképes, vagy fizetõképtelen, vagyis végleszámolás vagy felszámolás elõtt álló cég végsõ sorsának lerendezését, ügyfeleket szerez tanácsadó cégének. A jogutód nélkül megszûnõ cégek, amelyeket Erdélyi vagyon nélkül vesz át, hogy a felszámolás illetve végelszámolás alatt már õ legyen a tulajdonos, illetve a cég képviseletére jogosult személy, végtelen hálával és bizalmukkal adóznak Erdélyinek. Miután a mérnök-közgazdász-könyvelõ-tanácsadó cégüket sikeresen fel-vagy végelszámoltatja, megkeresik, és további vállalkozásaikhoz tanácsadónak kérik fel.

Erdélyi szerint ezzel hatalmas mértékben megkönnyíti a különbözõ hatóságok és hitelezõk munkáját, akiknek sokkal bonyolultabb lenne minden egyes fel-és végelszámolás elõtt álló vállalkozást külön megkeresni, több száz képviseletre jogosult személlyel konzultálni, mint egyetlen képviselõvel, vagyis Erdélyi Józseffel, tárgyalni, aki több száz csõdbe ment cég ügyét tartotta/tartja kézben, és ráadásul biztos nem tûnik el.

Az asztalostól a mûkörömépítõig

Erdélyi elmondta, hogy az átvett cégek között volt az asztalos vállalkozástól kezdve a mûköröm stúdióig szinte mindenféle cég, akiket naiv, talán nem elég hozzáértõ emberek alapítottak, és amikor belátták, hogy mégsem tudják mûködtetni a céget, mert az rendkívül veszteséges, akkor Erdélyi Józsefhez fordultak. Ő átvette a cégüket, és a fel-illetve végelszámoláskor már õ lett a sikertelen vállalkozás tulajdonosa. Erdélyi azonban hangsúlyozta, hogy ezzel õ semmiféle balhét nem vitt el, hiszen a cégdokumentumok tartalmazzák az eredeti tulajdonos összes adatát, beszámolóját, pénzügyi jelentéseit feketén-fehéren, vagyis a hatóságok ha szükségesnek tartják, eljárást indíthatnak az alapító tulajdonos ellen. Erdélyi elmondása szerint nem azt a feladatot vállalja magára, hogy eltüntesse a „szennyest." Õ csak megszabadítja a csõdbe bent naiv és ártatlan vállalkozót a „sárdagasztástól", fogalmazta meg a lényeget a tatabányai vállalkozó.