Parkolási bírságok: tízmilliárd forint a tét

Több mint 450 ezer levelet küldött szét a fővárosi Centrum Parkoló Kft. az elmúlt években nem fizető ügyfeleknek. A fizetési felszólításokkal összesen 5 milliárd forintnyi bírságot szeretnének behajtani – mondta kérdésünkre Fürst György, a cég ügyvezető igazgatója. A társaság vezetője úgy becsüli, a pénz 5-10 százaléka fog befolyni a számlájukra, a többit eladják egy követeléskezelőnek.

Nem ez lesz az első ilyen eset. Tavaly és tavalyelőtt az Intrum Justitia Zrt. nagyjából 150 ezer rendszámhoz tartozó, egymillió darab, ötmilliárd forint értékű bírságot vásárolt meg a Centrum Parkoló Kft.-től – mondta Felfalusi Péter, a cég ügyvezető igazgatója. A 2005 őszén megvett követelések ügyében 2006-ban el is kezdődtek az első bírósági eljárások.

Törvényváltozás sürgeti

A sietség hátterében az áll, hogy tavaly megváltozott a fizető parkolási övezetekben nem fizetők parkolási bírságairól szóló szabályozás. Ennek értelmében december 22-ig lehetett késedelmi kamatot számolni a korábbi parkolási bírságokra, emellett 5 évről 1 évre csökkent az elévülési idő, s ezen belül 60 napra az a határidő, amelyen belül a bírságokról levélben tájékoztatni kell az ügyfelet.

Az új bírságok esetén a parkolótársaságnak a bírság kiszabásától számított hatvan napon belül kell a levelet igazolhatóan postára adnia, a régi bírságok esetén pedig a december 22-től számított hatvan napon belül. Az elévülési idő egy évre csökkenése nem azt jelenti, hogy ennyi idő után elévül a tartozás, ha azt nem fizették be. Menet közben tértivevényes levelekkel évekig fenntartható az ügy – mondja a követeléskezelő cég vezetője.

Az ombudsman helyettesének nem tetszik

Több kifogást is megfogalmazott Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese a budapesti parkolási társaságok parkolási pótdíjkiszabási gyakorlatával kapcsolatos, napokban elkészült jelentésében.

Az ombudsman helyettese szerint a fizetési felszólítás elhelyezése a gépjármű szélvédőjén önmagában alkalmatlan a fizetési kötelezettség elmulasztásáról való felhívás közlésére. Ebből az is következik, hogy a parkolót igénybe vevő autóst nem megfelelő tájékoztatásra alapozva parkolási díj és pótdíjfizetésre kötelezni sértheti a jogbiztonság elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Nem elég bizonyíték a nyilvántartás

A jogbiztonsággal és a tulajdonhoz való joggal összefüggő visszásság közvetlen veszélyét látja Takács Albert abban, hogy a parkolási cégek nem bizonyítják megfelelően a parkolást, „hanem pusztán a nyilvántartásukban való szereplést bizonyító erejűnek tekintik”. Ez azért lehet fontos, mert a parkolási bírságokat 2003 tavasza óta kell fényképpel dokumentálni, vagyis a korábbi bírságok okáról nincs kézzelfogható bizonyítékuk a parkolási cégeknek.

Az ombudsman szerint az is kifogásolható, hogy ha a fizetési felszólítás alapján annak címzettje a parkolási esemény megtörténtének bizonyítására kéri a parkolási társaságot, azt érdemi válasz, valamint indokolás nélkül elutasítják. A jelentés szerint a parkolási társaság a jogállamiság elvéből levezethető tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz.

Aprópénzre váltani

„A jogállamiság elvével, továbbá a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoznak” a parkolási cégek azzal is, hogy egy helyen egy időben parkoló autót többször is pótdíjaznak, írja a jelentés. A szombati munkanapokon kiszabott bírságok kapcsán kiemeli azt is: „a tisztességes eljáráshoz való jogból levezethető megfelelő tájékoztatás követelménye sérül azzal, ha a parkolóautomatákon lévő táblák nem tájékoztatnak teljes körűen a fizetés rendről.”

Bár az ombudsman általános helyettese nem tért ki rá, tény az is, hogy 2005 júniusáig csak aprópénzzel lehetett fizetni, hiszen addig csak parkolóautomaták működtek (a Centrum akkor teremtette meg a mobilparkolás lehetőségét). Emiatt felmerülhet kifogásként az is, hogy a parkolási cégek megsértették a jegybanktörvény 31. paragrafusát, amely szerint „az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni” – hiszen a papírpénzeket addig az időpontig a Centrum lényegében nem fogadta el (nem csoda, hogy sokan azzal érveltek, aprót váltottak, miközben megbírságolták őket).

Pontosan az alkotmányos rend alapján

Az ombudsman jelentéséről – amely csak a parkolási társaságok tevékenységére vonatkozott, és nem foglalkozott az Intrumnak értékesített követelésállománnyal – még csak közvetetten értesült Fürst György, aki leszögezi: amit hallott róla, azok egy részével egyetért. Példaként említette, hogy akárcsak az ombudsman szerint, szerintük is jobb lett volna ésszerűbb határidőben kiküldeni a leveleket. Úgy véli, a tavalyi törvénymódosítás ezt a célt szolgálja.

A jelentés több észrevételével vitatkozott ugyanakkor a cégvezető. Szerinte az "egy helyen, egy időben" történő bírságolás nem igaz. "Ez nagyon relatív, nem egy időben, hanem egymás után bírságolunk. Ez azonban pontosan az alkotmányos rend alapján történik. Ha az M7-esen gyorshajtok, akkor nem védekezhetek Siófokon azzal, hogy ezért már megbüntettek Érdnél" – mondja. Állítja, ha csak egyszer lehetne bírságolni, hónapokig tárolhatnánk az autót 800 forintért egy helyen.

A bizonyítékokról azt mondta: kétféleképpen szoktak bizonyítani, fényképpel és/vagy jegyzőkönyvvel. Állítja, hogy a bíróság a fényképet gyakran el sem szokta kérni. Ha az ügyfél kéri, személyesen be kell menni az ügyfélszolgálati irodába, postán ugyanis nem küldenek fotót. A jegybanktörvény esetleges sérelmével kapcsolatos észrevételre azt mondta: "Ezzel bárki bárhová elment, bukta lett belőle. Aki bejött hozzánk, vehetett chipkártyát, vagyis tudott papírpénzzel fizetni a mobilparkolás bevezetése előtt is."

Nem nyomtatják ki

Ha valaki úgy érzi, alaptalan bírság alapján követel tőle pénzt az Intrum, ott is reklamálhat. Ha azonban a fotókat akarja látni – ezek készítése 2003 tavasza óta kötelező, az Intrum jelenleg 50 gigabájtnyi digitális képet kezel –, időpontot kell kérnie a cégtől, a fényképeket ugyanis nem nyomtatják ki.

Az esetek nagy részében 8-10 vagy még több bírságról van szó. A bírósági gyakorlat ilyenkor általában (bár nem minden esetben) életszerűnek minősíti a szabálytalanságot, hiszen különböző időpontokban különböző emberek bírságoltak, vagyis fénykép nélkül is fizetni kell. Ha valaki csak 1-2 szabálysértés miatt kap levelet, Felfalusi Péter szerint arról biztos van fotó.

Sms-ek követik a két felszólítást

Az Intrum Justitia eddig két fizetési felszólítást küldött ki. Az elsőben még lehetőséget kínáltak arra, hogy aki fizet, azt ne terhelje késedelmi kamat. A második levélben már a késedelmi kamattal terhelt összeg szerepelt. Ez az összeg természetesen nem a két levél, hanem a bírság kiszabását követő 31. nap és a tavaly december 22. közötti időszakban keletkezett, hangsúlyozza Felfalusi.

Most egyéb lehetőségekkel fogja a cég megkeresni az érintetteket (telefon, sms, személyes megkeresés), valamint egy újabb levelet is küldenek azoknak, akikkel nem sikerült a kapcsolatot felvenni. Ebben a harmadik levélben már jogerős, végrehajtható fizetési meghagyás is lesz (természetesen a személyes adatok elrejtésével), érzékeltetve, hogy járhat, aki nem fizet; Felfalusi szerint ezzel nem az elrettentés, hanem a tájékoztatás a céljuk.

150 ezer ügy, 280 jogos reklamáció

Ha bárki hitelt érdemlően tudja igazolni, hogy a kiszabott bírság nem állja meg a helyét – például adásvételi szerződést, eredeti szervizszámlát visz magával, vagy külföldi autópálya-matricával tudja igazolni, hogy máshol volt akkor, amikor megbírságolták –, az eljárást leállítják, ígéri Felfalusi. Hozzáteszi ugyanakkor: ez nem azt jelenti, hogy ha valakinek volt 10-12 bírsága, és abból 1 esetben tudja igazolni, hogy az jogtalan, akkor a többi alól is felmentést kaphat, hanem csak csökken a befizetendő bírság összege. A 150 ezer tételből eddig 280 ügyet zártak le úgy, hogy jogos a reklamáció.

Az ügyvezető szerint az IJ behajtásai során törekednek a méltányosságra. Több tízezer forintos bírság fölött akár részletfizetésre is lehetőség van, ha látják a fizetési hajlandóságot. Ugyancsak a méltányosságot érzékelteti azzal, hogy ha valaki azt mondja, hogy első felszólítást nem kapott, csak másodikat, lehetőséget kap, hogy ne fizessen késedelmi kamatot.

Aki nem akar fizetni, az ellen pert indítanak. A legnagyobb összegeket felhalmozók miatt várhatóan a nyár elején fordulnak bírósághoz. Az IJ által megvásárolt követelések között eddig a legmagasabb tétel egy 3,7 millió forintos bírság (díj és pótdíj) volt, amely a 2005-ben megvásárolt portfolióban szerepelt.