Bokros: Magyarország végérvényesen leszakadt

Kisebb és hatékonyabb államra van szükség. Az államháztartás újraelosztásának mérete, a maga súlyával agyonnyomja a reálgazdaságot – mondta a tanácskozásaon Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter szerint az utóbbi évek alacsony növekedési üteme összefügg az állam túlsúlyos terjedelmével.

Leszakadtunk

A CEU professzora felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország vészesen leszakadt a versenyképességi rangsorban, az egy főre eső nemzeti jövedelem tekintetében már megelőzte Magyarországot Észtország és vásárlóerő paritáson mérve Szlovákia is. A most folyó kiigazítás akkor lehet sikeres, ha a kormány következetesen végigviszi az államháztartási reformot és radikálisan csökkenti az állami újraelosztás terjedelmét – mondta Bokros.

Ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet kell költeni az oktatásra, vagy az egészségügyre, hanem azt, hogy a költségvetés költsön kevesebbet, a lakosság pedig többet a magánszférára, hangsúlyozta a CEU professzora. "A betegek érdeke, hogy kialakuljon a több biztosítós egészségügyi modell, hiszen az elmúlt évtizedekben már bebizonyosodott, hogy a verseny és a profit kényszere végül a fogyasztók, azaz a betegek érdekeit szolgálja" – fogalmazott a volt pénzügyminiszter.

Egyensúly és stratégia

Erős, intelligens, aktív, szabályozó államra van szükség – mondta Stumpf István. A Századvég Alapítvány elnöke hozzátette: nincs szükség túlburjánzó, paternalista, azaz gondoskodó államra. Az elmúlt időszakban ugyan csökkent az államháztartás hiánya, de közben lassult a gazdasági növekedés és romlott a foglalkoztatási ráta – mondta az Orbán-kormány volt kanceálláriaminisztere.

Az államreform ma fiskális stabilizációt, azaz rövid távú bevétel növekedést illetve kiadás csökkentést jelent, amelyhez a közigazgatás leépítése, a kisebb állam víziója társul, ugyanakkor nem alakult ki széleskörű megegyezés arról, hogy milyen funkciókat kell ellátnia az államnak.

A több biztosítós egészségügyi modell nagy kérdése, hogy a rövidtávon kialakuló egyensúly hosszabb távon is fenntartható-e – fogalmazta meg válasz nélkül hagyott kérdést Stumpf István, Bokros Lajosnak célozva a felvetést. Hozzátette: új társadalmi, gazdasági stratégiára van szükség, amelyben a piacok a családok és az állam egyensúlyának megteremtése képes választ adni a felmerülő problémákra.

A gazdaságpolitikai doktrínaváltás szükségességéről beszélve a Századvég Alapítvány elnöke kijelentette: a profit maximalizálás nem lehet kizárólagos cél, számba kell venni a társadalmi jólét szempontjait is, amikor az állam szerepét fogalmazzuk meg.

Az árfolyamsáv eltörlésének eljött az ideje

A forint jelenlegi árfolyamsávjának eltörlése ésszerű lépés lenne – jelentették ki vezető pénzügyi szakemberek. "A jelenlegi árfolyamrendszernek semmi értelme" – mondta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank távozó ügyvezető igazgatója. Az OTP Alapkezelő Zrt. újdonsült elnök-vezérigazgatója szerint a piacnak kell kialakítani az egyensúlyi árfolyamot.

A gondolatot támogató Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az MNB korábbi igazgatója elmondta: a kormány bővítené saját mozgásterét egy ilyen lépéssel. A kijelölt árfolyamsáv megszüntetése ellen is jelentős érveket lehet felhozni – mondta ugyanakkor Király Júlia.

Az árfolyam stabilitásának fontosságára hívta fel a figyelmet Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki a "menedzselt forint lebegtetést" javasolta. A volt jegybankelnök szerint az árfolyam rezsimről érdemes lenne vitát kezdeményezni. Az inflációs célkövető rendszer akkor tudja jól orientálni a piacot, ha az a kormány és a jegybank közös célja – mutatott rá Bod Péter Ákos.

Karvalits Ferenc, a Földhitel és Jelzálogbank elnöke szerint az inflációs jelentés "tulajdonjogát" tisztázni kell, azt nem a jegybank stábjának, hanem az MNB-nek és a Monetáris Tanácsnak közösen kell jegyeznie. Ehhez kapcsolódva Király Júlia megjegyezte, hogy az inflációs célkövetés rendszere jól működik, van hitele a piacon.