Perre mehetnek a vendéglősök

Országszerte sok tízezer, önkormányzati bérleményben dolgozó vállalkozó, köztük igen nagy számban vendéglõsök kerülhetnek nehéz helyzetbe az év végével. Lejár ugyanis a számukra tíz évre biztosított védettség. A lakástörvény, illetve az ez alapján meghozott önkormányzati rendeletek ugyanis 2004. január 1-jétõl korlátlan, sem indoklást, sem cserehelyiséget nem igénylõ felmondási jogot biztosítanak az önkormányzatoknak.

Az érintett vállalkozókat 1994-ig azzal biztatták - miután sokan közülük a kilencvenes évek elején milliókért, néha százmilliókért vásárolták meg a tartós bérleti jogot az úgynevezett elõprivatizáció során -, hogy tulajdonossá válhatnak. Ám a reményt, illetve a vásárláshoz fûzõdõ jogot egy alkotmánybírósági ítélet meghiúsította 1994-ben. Ezt követõen kapták a 10 éves védettséget az érintettek.

A vendéglõsök tanácstalanok

A vendéglõsszakma egyelõre tanácstalan - mondja Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, gyakorló pécsi vendéglõs. Az elmúlt években egy-egy vendéglõ felújítása, részben máshová nem szállítható berendezésekkel, 40-60 millióba is belekerült. Így a veszteség egy-egy bérlemény felmondása esetén igen nagy.

Ha a vendéglõs nem akar elmenni, akkor kénytelen a kiszolgáltatott helyzetet elfogadni és megfizetni a várhatóan drasztikusan megemelkedõ bérleti díjat. Háber Tamás úgy látja, az EU-csatlakozás elõestéjén a kormánynak nagyobb figyelmet kellene fordítani a kis- és középvállalatokra, s ennek ismeretében rendezni a helyzetet.

Törvénymódosítás kellene

A Kisosz ügyvezetõ elnöke, Antalffy Gábor szerint mindenképpen szükség lenne a törvénymódosításra, amelyben biztosítani kellene az elõbérleti jogot, illetve ha a bérlemény megszûnik, akkor kötelezni az önkormányzatot az elszámolásra. A vállalkozók számára nem jelent érdemi segítséget az, hogy a lejárt moratórium után egy évük van a kiköltözésre.

Ez a probléma egyébként nagyon sok kereskedõt is érint, ám a belügyminisztérium egyelõre passzívnak látszik. A belügyi tárcánál nem sikerült megtudni, napirenden van-e a lakástörvény idevonatkozó passzusának módosítása.

A per marad az egyetlen megoldás?

Hidasi Gábor ügyvéd, a Helyiségbérlõk Egyesületének elnöke arra biztatja az érintett vállalkozókat, hogy ha - üzletmenetük alapján - irreálisan magas a megajánlott bérleti díj, azt ne fogadják el, hanem pereljenek. Az ügyvéd szerint már most is van több vállalkozó, akik egy vidéki nagyváros önkormányzatát akarják perelni az irreálisan megemelkedõ bérleti díj miatt. A negatív példák mellett van kedvezõ is, hiszen mint Háber Tamás mondta, Pécsett már tudható, hogy az önkormányzat egyelõre nem emeli a bérleti díjat.

A Helyiségbérlõk Egyesülete szerint a helyzet megoldására több lehetõség is lenne. Így el akarják érni: a lakástörvény úgy változzék, hogy a bérlõk az adott bérlemény tartós használatát megvásárolhassák az önkormányzattól. A javaslat szerint ez a forgalmi érték 50-80 százaléka lehetne, aminek fejében a vállalkozó ötven évre megkapná a használati jogot, amely átruházható, örökölhetõ is lehetne.

A szervezet szeretné az is elérni, hogy ha az önkormányzat a felmondást követõen a helyiséget továbbra is bérbeadással hasznosítja, és a felmondásra azért került sor, mert a bérlõ nem tudta vagy nem akarta a megemelt díjat kifizetni, akkor a felmondás minõsüljön joggal való visszaélésnek. Ebben az esetben a vitát per döntheti el.

Fennáll a korrupció veszélye

A helyzet azért is kényes, hiszen fennáll a korrupció veszélye. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a konkurens vállalkozás az önkormányzat illetékeseit meg nem engedett eszközökkel próbálja rábírni a felmondásra a helyiség megszerzése érdekében - vélekednek a Helyiségbérlõk Egyesületénél.