Százmilliárdokat von el az állam

A Pénzügyminisztérium számítása szerint a költségvetési kiadások jövőre 790-820 milliárd forinttal nőnek. Ezért a bevételi oldalon is ugyanekkora összeget kell felmutatni, amennyiben a gazdaságot ismét a fenntartható növekedési pályára kívánják állítani.

Ami a bevételeket illeti, amennyiben az adózási feltételek a már elfogadott törvényekhez képest nem változnának, akkor 300-400 milliárdos többlet képződne. A többletből azonban mintegy százmilliárddal kevesebb használható fel.

Százmilliárdba kerül a hiány csökkentése

A kormány ugyanis 3,8 százalékra tervezi csökkenteni a GDP arányos államháztartási hiányt, ehhez az idei 860 milliárdos várható költségvetési hiányt jövőre 760 milliárdra kell leszorítani, a költségvetési főösszeg ugyanis körülbelül húszezer milliárd forint. A büdzsének tehát további 550-555 milliárd forint többletbevételre van szüksége.

Adópénzből több mint kétszázmilliárd

A PM számításai szerint a bevételek között az adóintézkedések hozzák a legtöbbet az (állam)kasszára. Csak az adótábla-módosítás elhalasztása 153 milliárd forintos bevételt jelent, igaz, ebből mintegy negyvenmilliárdot az adótábla változatlanul hagyásának kompenzálására kell fordítani.

A megszűnő vagy megváltozó adókedvezmények is százmilliárd fölött bevételt hoznak a büdzsének (és vesznek ki ennyit a zsebünkből). A magánnyugdíj-pénztárakba érkező nyolc százalékos befizetés kedvezményének eltörlése 91 milliárdos állami pluszbevételt jelent, a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének eltörléséből 35, a befektetési adóhitel átalakításából 14 milliárdos költségvetési bevételt remél a PM. A cégautó adózására vonatkozó szabályok 13, az elkülönülten adózó jövedelmek adójának emelése 14, az off shore cégek adójának emelése nyolc milliárddal növeli az államkassza bevételeit.

Az áfakulcsok változása 85 milliárdot hoz

Az áfakulcsok változása a minisztérium számításai szerint 85 milliárddal növelik a költségvetés bevételeit, a jövedéki adó emelése és az áfakulcs csökkentésének kompenzálása további 23 milliárdos bevételt eredményez. Igaz, a gázolaj jövedéki adójának csökkentése négymilliárddal csökkenti ezt. A támogatásokra jutó áfa levonásának tiltása 22 milliárdos pluszt hoz az államnak.

Emellett a PM 53 milliárdos pluszbevételt tervez az ápolási díj bevezetéséből, negyvenmilliárdot az adó- és járulékbeszedés hatékonyságának javításából, 22 milliárdot az ökoadóból, 13-at a járulékalap szélesítéséből, és további 15-20 milliárdot egyéb kisebb intézkedésből. A változtatások többlete összesen tehát 550-555 milliárd forint lesz, ha az Országgyűlés elfogadja a PM-es terveket.

Sztrádára 180, EU-kasszába 122 milliárd

A pluszkiadások közül a két legnagyobb tétel az autópálya-építésre szánt 180, valamint a költségvetési intézmények béremelésére fordítható 175 milliárd forint. Igaz, a központi költségvetési szervek kiadásainak csökkentése 141 milliárdos, a létszámfogyás és a költségvetési agrártámogatások kiváltása pedig összesen 87 milliárdos kiadáscsökkentést eredményez.

Jelentős pluszkiadást, 122 milliárdos befizetési kötelezettséget hoz az EU-csatlakozás, 131 milliárdot pedig a nyugdíjemelések vesznek ki a központi kasszából. A pluszkiadások közül a lakáscélú kamattámogatások 48, a humánszolgáltatások normatív támogatása 47 milliárdba kerül.

Az egyebek százmilliárdba kerülnek

A többi pluszkiadás nem éri el külön-külön a harmincmilliárd forintot. A pénzbeli TB-ellátás és a NATO-kötelezettségek az ideinél 27-27 milliárddal kerülnek többe, az önkormányzati közszolgáltatások javítása 28-cal. A négyes metró húszmilliárdos pluszköltséget jelent, további 14 tétel visz el a büdzséből öt és húszmilliárd forint közötti összeget, valamint szerepel a PM tervei között egy 70-100 milliárdos "egyebek" tétel is.