Takarékoskodjon - tovább élhet

Ne hagyhassa el diák az iskolapadot úgy, hogy nem vett részt pénzügyi ismeretek oktatásában - vázolta a jegybanki támogatás távlati céljait Kálmán Tamás, az MNB igazgatója. A központi banknak azért fontos a lakossági pénzügyi kultúra fejlesztése, mert egyrészt fontosnak tartják, hogy a lakosság értse döntéseik mozgatórugóit és háttereit. Másrészt, és ez a fontosabb, a pénzügyi kultúra hiányosságai akár a pénzügyi stabilitást is veszélyeztethetik.

Feléljük a jövőt

Ha ugyanis a lakosok megfelelő pénzügyi ismeretek hiányában hibás döntést hoznak, olyan veszteségeket szenvedhetnek el, amelyek miatt sérülhet a pénzügyi intézményrendszerrel szembeni bizalom, és így a stabilitás. A pénzügyi termékek használatakor a háztartások az ismeretek hiánya miatt néha nagyobb kockázatot vállalnak, mint amennyit kockázatviselő képességük indokolna - mondta Kálmán Tamás. A pénzügyi kultúra fejlesztése azért jó, hogy ne csak a banknak legyen jó egy tranzakció, hanem az ügyfélnek is, hogy az embert ne érjék olyan költségek, amelyekről nem is tudott, fogalmazott a jegybanki igazgató.

A hitelezésben rosszul felmért kockázatok és pozíciók miatt akár el is veszíthetik a kölcsönre vett eszközeiket, ami növeli a pénzügyek iránti bizalmatlanságot. A nagyobb problémát azonban nem is a rosszul megválasztott hitel jelenti, hanem maguknak a hiteleknek az elburjánzása, az, hogy az emberek képtelenek takarékoskodni, megtakarítások helyett nemcsak felélik a jövedelmüket, de még el is adósodnak.

Iszonyatosan gyorsan

Hat év alatt, 2000 decembere óta a lakossági eladósodottság a jövedelmek 10 százalékáról 40 százalék fölé emelkedett, ami Kálmán Tamás szerint iszonyatosan gyors növekedés, így a havi keresetünk átlagosan tíz százalékát már most törlesztésre fordítjuk. Ráadásul a lakossági kölcsönök fele devizában jegyzett, így év eleje óta a törlesztőrészlet több mint tíz százalékkal nőtt. Így míg ma arról beszélünk, hogy még így is jobban megéri devizában eladósodni, a tovább gyengülő forint esetén már az lesz a kérdés, egyáltalán tudja-e még törleszteni a család a kölcsönöket.

Hosszabb távon még rosszabb lehet a helyzet. A demográfiai változások miatt a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan hosszú távon, az öngondoskodásra azonban még kicsi a hajlandóság. Aki be is lép nyugdíjpénztárba - ez minden pályakezdőnek kötelező, így akár 16-17 éves korban bekövetkezhet -, sokszor úgy választ, hogy azt sem tudja, mire jó az egész. Holott megfelelő ismeretekkel, tudatos választással évente többszázalékos hozamnyereség érhető el más pénztárakhoz képest.

Az emberek harmadának nincs

Megfelelő ismeretek azonban nincsenek, legalábbis az Öngondoskodás Alapítvány adatai szerint. A magyar családok több mint harmadának egyáltalán nincs megtakarítása, 34 százalékuk semeddig, 16 százalékuk alig egy hónapig tudna megélni a félretett pénzéből, amit Gecser Ottó, az alapítvány elnöke borzasztó adatnak nevezett. Pedig amerikai felmérésekből kiderül, nemcsak az anyagi biztonság miatt fontos a takarékoskodás. Az ottani adatok szerint azoknál a családoknál, ahol van némi félretett pénz, kevesebb a válás, tovább élnek és bátrabban mernek vállalkozni az emberek.

Akik hazánkban takarékoskodnak, azok is rosszul csinálják. Nem tudják, mikor érdemes magas kockázatot vállalni, noha a válaszadók 70 százaléka a biztonságot tartja a legfontosabbnak, amikor elhelyezi a pénzét. Az emberek kevesebb mint fele ismeri a részvényekben vagy állampapírokban rejlő megtakarítási lehetőségeket, és csak 27 százalékuk a befektetési jegyeket. Az embereknek emellett csak 6 százaléka érti meg teljesen a gazdasági híreket, 41 százalékuk részben, 28 százalékuk egyáltalán nem. Csak a lakosság egyötöde tudja, mi az az infláció, és csak tíz százaléka, hogy jelenleg mekkora a mértéke - legalábbis az Öngondoskodás szerint, de az MNB felmérésében szereplő adatok sem jobbak.

A jegybank 14-30 éveseket kérdezett, s a válaszokból kiderül: az általunk nem használt banki szolgáltatásokról szinte semmit nem tudunk, és nem is érdeklődünk azok iránt. Nyugdíjpénztárakat a munkahely ajánlása alapján választanak - vagyis oda lépnek be, ahová "a munkahelyről mindenki tartozik" -, a pénzügyi ismereteket általában a szintén nem túlságosan képzett családtagoktól szerzik be.

Tájékoztató füzet érettségizőknek

A mindennapokban használatos, gyakorlati pénzügyi ismereteket kellene szerezni az oktatásban a jegybank szerint. A diákok is így látják: az Öngondoskodás felmérése szerint a középiskolások 63 százaléka úgy érzi, az öt legfontosabb tantárgy egyike a pénzügyi ismeretek oktatása. Ez ötször-hatszor fontosabb a földrajznál vagy a biológiánál, mondta Gecser Ottó.

Az államnak és a magánszférának össze kell fognia, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása szerepeljen a nemzeti alaptantervben, az alacsony pénzügyi kultúra ugyanis mindkét ágazat számára kockázatot jelent - mondta Kálmán Tamás. A jegybank ennek érdekében nemcsak a látogatóközpontot működteti, hanem együttműködik a versenyhivatallal, valamint ismét meghirdette a Monetary vetélkedőt középiskolások számára.

Tervezik a PSZÁF-fal és az oktatási minisztériummal közösen, hogy amíg a pénzügy oktatás nem honosodik meg, minden végzős középiskolás kapjon egy rövid tájékoztató kiadványt. Ezt a füzetet először várhatóan az idei tanév végén kaphatják meg az érettségizők.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!