Kisboltokba költöznek a posták

Október 15-én ír ki a Magyar Posta közbeszerzési pályázatot, amellyel alacsony forgalmú és veszteséges postákat ad ki vállalkozásoknak. A módszer lényege, hogy az így átvett postákat a régi infrastruktúrával üzelmeltetik, ennek fejében a vállalkozás előre meghatározott összeget fizet. Például ha egy meglévő vállalkozás (például sarki kisbolt) a tevékenysége mellé még postáskodást is vállal, a jövőben az adott településen ő nyújtja az összes szolgáltatást. Nála lehet leveleket feladni, átvenni, csekket befizetni, lottószelvényeket venni, vagyis mindent el lehet végezni, amit egy hagyományos postán.

Nem akarnak liberalizációt

A Magyar Postának ez a soron következő lépése a liberalizáció előtt, hogy versenyképes legyen a lehetséges versenytársakkal szemben. Még 2003-ban adtak ki uniós irányelvet,a mely szerint 2009-re meg kell nyitni a piacot. Néhány országban ez nem okozott gondot, hiszen ott már nyílt verseny volt a korábbi monopólium helyett.

A Magyar Posta azonban végig ellenezte ezt, mert egyáltalán nincs felkészülve a versenyre – mondta Szabó Pál vezérigazgató. Éppen ezért megszervezték a piacnyitást ellenző posták szövetségét. Lobbitevékenységükkel siekrült elérni, hogy lazítsanak a határidőkön, így a 2004 előtt csatlakozott országokban 2011-ig, az ez után csatlakozottaknak 2013-ig kell megnyitni a piacot.

Postabezárások

A felkészülést megkezdték, több vitatott döntést is hoztak eddig. Ma 2744 postakiszolgáló van Magyarországon, ebből 328-at nem a posta, hanem vállalkozás működtet. A jogszabályok lakosságszám és távolság alapján határozzák meg, hány kiszolgálónak kell működnie. Jelenleg 400 olyan posta működik, amelyet törvény alapján meg lehetne szüntetni, de ezek mindegyike nagyvárosokban van és nyereséges, így a postának nem érdeke bezárni ezeket. Budapesten 74 ilyen van.

Bezárták viszont a hatszáz fő alatti településeken a helyi postákat és bevezették a mobil postákat – 356 járja az országot. Ez ellen sok helyen tiltakoztak. Február-márciusban 104 postát zártak be végleg, mert veszteségesek voltak, egyre csökkenő forgalommal. Ugyanide tartozik, hogy nagyon sok helyen megkurtították a nyitva tartási időt. Ezek a lépések összesen 700 millió forint megtakarítást hoztak.

Nem mindenhol sikerült eltalálni az ideális nyitva tartási időpontot, az ügyfélpanaszok és felmérések alapján öt postánál döntöttek úgy, hogy mégis tovább tartanak nyitva. Az Index kérdésére nem árulták el, melyik ez az öt, mondván, még nagyon friss a döntés, és csak novembertől lesznek változások. Azt sem döntötték még el, hogy szombaton nyitnak ki mégis, vagy inkább valamelyik nap lesznek hosszabb ideig nyitva.

A liberalizációra készülés következő lépése, hogy vállalkozásoknak adják tovább a veszteséges, alacsony forgalmú postákat is. A postáknak egy része – egészen pontosan 328 – már így működik. Ezek kényszervállalkozásokként indultak, a posta így szervezte ki tíz évvel ezelőtt a tevékenységet, csökkentve a bérköltségeket.

Most közbeszerzési pályázatot írnak ki vállalkozói postákra. Első körben négy megyében – Heves, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg – lesz érintett öszesen 220 posta. Nagyjából 550 alkalmazottat érinthet az átszervezés – velük megkezdték az egyeztetést az átképzésről, nyugdíjazásról, felvették a kapcsolatokat nagyobb vállalatokkal a további foglalkoztatásról. Az első vállalkozói hálózat 2008. július 1-jén indul el, a teljes programot 2009 első felére zárnák le.

Ezekben a postákban ugyanazokat a szolgáltatásokat lehet igénybe venni, legalább azon a színvonalon. Előfordulhat azonban, hogy a vállalkozás jobban tud alkalmazkodni az ügyfelek igényeihez. Egy folyamatosan nyitva tartó élelmiszerbolt például folyamatosan tudja intézni a postai ügyeket is, nem zár be este hatkor.

A teljes program 2,5 milliárd forint megtakarítást jelenthet a vállalatnak.