Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A Pénzügyminisztérium aggályai, nem pedig a jegybank állítólagos fenntartásai miatt csúszott és csúszik jelenleg is a sztrádaépítésekkel kapcsolatos kötvénykibocsátás - tudta meg a Világgazdaság. A Népszabadság tegnap arról írt, hogy az MNB a kifogásait hangoztatja a PM és a KSH felé az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tervezett külföldi forrásbevonásával kapcsolatban, és ezért lehet, hogy az Eurostat nem fogadja el az autópálya-építések költségeit államháztartási egyenlegen kívüli tételként.
Arról a lapinformációról, hogy a PM attól tart: az Eurostat azért dobja vissza a konstrukciót, mert a forrást bevonó céget, az állami tulajdonban lévő Állami Autópálya Kezelőt (ÁAK) a kormányzat versenyeztetés nélkül választotta ki a feladatra, Pichler elmondta: az ÁAK-nál nem a versenyeztetés a lényeg, hanem az, hogy a bevételeinek több mint fele piaci bevételekből származzon. Az ÁAK-nál ez teljesül, bevételei az autópálya-matricákból és az ugyan az államtól származó, de piaci bevételnek minősülő éves rendelkezésre állási díjból származnak.
A kabinetfőnök hozzátette, az Eurostat utólag, az egyes országok uniós szabvány szerinti deficit és államadósság megállapítása kapcsán ellenőrzi az egyes költségvetési tételeket. Ez a tagországok által a költségvetési év vége után benyújtott un. notifikáció alapján történik két szakaszban. A magyar állam a március végi határidőre benyújtotta a tavalyi információkat tartalmazó notifikációt, a második pedig ősszel esedékes. A notifikációt a pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közösen készíti. (MTI)
Ám úgy tudni, a pénzügyi tárca "oldalán pattog a labda": a minisztérium késlekedése miatt nem születhetett meg az a levél, amelyben hazánk arról kérné az Eurostat véleményét, hogy a sztrádaszakaszok tervezett "PPP"-sítése (magántőke-bevonása államilag is finanszírozott projektbe) valóban nem terheli-e majd a költségvetés szaldóját. Az ok prózai, híreink szerint a PM-ben úgy vélik, az elgondolt konstrukció nem megy majd át az uniós rostán.
Egy olyan cég (ÁAK) vonná be ugyanis a forrást és szervezné az építkezéseket, amelyet a kormányzat versenyeztetés nélkül választott. Ez áll a hátterében annak is, hogy a "PPP"-ben építeni tervezett sztrádaszakaszok költségeinek biztosítására hivatott kötvénykibocsátás mind ez idáig, több hónapnyi halasztás után sem történt meg.
Az ügy azért is érdekes, mert igen kínos helyzetben találja magát ezzel a kabinet. Ha mégis folytatódnak az építkezések, úgy csak ezért a költségvetés idei GDP-arányos hiánya 1,1 százalékponttal emelkedhet, márpedig a miniszterelnök épp a napokban állt ki a megbomlott egyensúly visszaállítása mellett. (Erre a veszélyre a jegybank már tavaly ősz óta felhívja a figyelmet.)
Másik lehetőségként az építkezések lassítása vagy leállítása adódik, s ez szöges ellentétben állna a kormány eddigi kommunikációjával. Végül, elvileg megoldás lehetne, hogy valódi PPP-konstrukciókban folynának az építkezések, ám a tapasztalatok miatt információink szerint ezt korábban elvetették a kabinetben.
A gazdasági tárca biztosítja a sztrádatörvényben meghatározott programutak finanszírozásának a forrását - mondta lapunknak Tóth Judit szóvivő. A mikéntet - beleértve a kötvénykibocsátást - firtató kérdést azonban elhárította. A hírek szerinti kreatív könyvelésről, illetve MNB-feljelentésről nem tudnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
