További Magyar cikkek
A harmada elment, a harmada eltűnt
A vagyon mintegy 30 százalékát, nyilvántartási értéken 1700 milliárd forintnyi, (2600 milliárd forintnyi működő) vagyont sikerült értékesíteni - mondta Kovács Árpád az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete által "A magyarországi privatizáció tanulságai" című tanulmányát ismertetve.
A tanulmány szerint az állami vagyonból tíz százalékot a felszámolások, végelszámolások emésztettek fel, mintegy húsz százalékot a kedvezményes magánosítás, illetve a helyi önkormányzatoknak, a TB önkormányzatoknak és más nem állami vagyonkezelő szervezetnek történt vagyonátadás tett ki.
Az 1990. évi induló vagyonból hiányzik mintegy 30 százalék, amiből 10-15 százalék a piaci értékvesztés és a rossz gazdálkodás miatti vagyonvesztés, míg a fennmaradó hányad a balkáni háború, az államháztartás beszorított pozíciója, eladási kényszer, illetve rövidtávú érdekek diktálta alulértékelés miatt veszett el.
Több mint fele devizában
Báger Gusztáv, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója közölte, az 1990 és 2002 között létrejött 2700 tranzakció 53 százaléka pályázat útján, 24 százaléka a dolgozók MRP-konstrukcióban történt vásárlása, 10 százaléka egyéb, lízing, elővásárlási jog, és részvénycsere útján zajlott le. A fennmaradó 13 százalékon a tőkepiaci módszerekkel, a kárpótlási jeggyel, az egyszerűsített privatizációval, a nyilvános árveréssel, valamint a vezetői kivásárlással történt ügyletek osztoztak.
A főigazgató kifejtette, hogy a privatizációs szervezetek bevételéből 58 százalék devizában, 20 százalék készpénzben, 10 százalék kárpótlási jegyben, négy százalék egzisztencia-hitelben, öt százalék osztalék, míg három százalék egyéb formában teljesült.
Létrejött a piacgazdaság
A még állami tulajdonban lévő mintegy 770 milliárd forint értékű vagyonból 238 milliárd forintnyi, 37 cég formájában tartós állami tulajdonban marad, 530 milliárd forintnyi, 130 céget képviselő vagyon pedig eladható. Ezek mellett az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonát képezi 72 milliárd forint követelés-kötelezettség, 42 milliárd forint értékű ingatlan, 17,6 milliárd forint készpénz, kötvény, illetve 2,6 milliárd forint értékű termőföld.
A Magyarországon lezajlott piaci értékesítés típusú privatizáció pozitív hatásai közül kiemelte, hogy a bevételekből létrejöhetett a piacgazdaság, Magyarország bekerülhetett a fejlett országok "klubjába", az OECD-be és az EU-ba, nőtt a gazdaság versenyképessége, és élénkültek a külkereskedelmi kapcsolatok.
"A privatizációnak azonban voltak negatív hatásai is. Így például a régiók, illetve a kis- és nagyvállalatok arányában torz piaci szerkezet jött létre, a kutatás-fejlesztés visszafejlődött, ezek mellett a foglalkoztatásra, a szakképzésre, és a környezetvédelemre is kedvezőtlen hatással volt" - hangsúlyozta Báger Gusztáv.