Kicsit kevésbé keveset keresünk

A január-júliusi reálkereset (a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett) 6,2 százalékkal csökkent az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva – jelentette a KSH. Az egy hónappal ezelõtt közzétett január-júniusi adat még 6,4 százalék volt, az év elsõ három hónapjában 7 százalékos reálbércsökkenéssel kellett szembenézni.

A reálkeresetek csökkenése az év hátralévõ részében is egyre kisebb ütemû lehet. Az infláció mérséklõdése és a nominálbérek emelkedése mellett a Portfolio.hu úgy kalkulál, hogy 2007 utolsó harmadában 3 százalék alatt lehet a zsugorodás, így az éves átlagos reálkereset-csökkenés az idén vélhetõen nem haladja meg az 5 százalékot.

Igazából kevesebb

Igaz, a tényleges bérnövekedés ennél jóval kisebb lehet, hiszen a statisztikában megjelenõ tempó egy részéért az eddig szürke jövedelmek fehéredése felel. Ezt mutatja, hogy a leggyorsabb bruttó bérdinamikát (18,9%) az az építõipar mutatta fel, amelynek az elmúlt két évben kifejezetten rosszul ment. Különösen életszerûtlen, hogy ezt a magas keresetnövekedési ütemet úgy produkálja az építõipar, hogy közben a foglalkoztatottság 5 százalékkal csökkent az ágazatban. A jegybank nagyjából 2 százalékpontra teszi a fehéredési hatást, a Pénzügyminisztérium legutóbb 1,5-2,1 százalékot becsült.

A béradatok a kamatpolitikában is meghatározó szerepet játszanak. Különösen a versenyszektor rendszeres (egyedi jutalmaktól, prémiumoktól tisztított) kifizetéseit figyeli jegybank. Itt továbbra is 10-12 százalék közötti dinamikát jelez a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis ezen a területen a július sem hozott változást. Új információ híján a monetáris tanács vélhetõen más tényezõkre helyezi a hangsúlyt jövõ heti kamatdöntésénél.

Kevesebb közszolga

A költségvetési szektorban folytatódott a létszámapadás. Igaz, július szezonális okokból is az állománycsökkenés idõszaka, ám most egy kicsivel a szokásosnál is több alkalmazásban álló hagyta el az állami szférát. Az elmúlt három év folyamán 8,5 százalékos létszámcsökkentést regisztrált a KSH, így (messze ledolgozva a 2002-2003-as létszámmegugrást) 750 ezer fõ alá csökkent az állomány. Ez természetesen történelmi minimumot jelent, ami a szeptemberi iskolakezdéssel mérséklõdhet tovább. Vélhetõen ezután megáll az apadás, vagy legalábbis az üteme jóval lassabb lesz.

Érdekesség, hogy az adminisztatív adatgyûjtésbõl származó foglalkoztatottsági adatok jelzik, a költségvetési szektorból kiszorulókat nem szívja fel a munkaerõpiac. Vélhetõen ez csak makroszinten van így, a helyzet inkább az lehet, hogy a jól kvalifikált állami elbocsátottak többsége talál munkát a versenyszektorban, ám ezzel mások szorulnak ki a munkaerõpiacról. Legalábbis ezt látszik igazolni a tény, hogy a versenyszektorban a foglalkoztatottság csökken: júliusban 1,3 százalékkal dolgoztak itt kevesebben, mint egy évvel korábban.

Fehéredünk vagy sem?

Ezek az adatok azért is érdekesek, mert a mintavételes eljárással készülõ munkaerõ-statisztika a foglalkoztatottság stagnálását, enyhe emelkedését mutatja. Ha elfogadjuk, hogy ez utóbbi mutató kevésbé érzékeny a kifehéredési hatásokra, azt a furcsa megállapítást kellene tennünk, hogy miközben a bérek körében a fehéredés figyelhetõ meg, aközben a foglalkoztatottságban épp ellenkezõ folyamatok zajlanak.

Ez teljesen ellentmondana a gazdaságról eddig kialakult képnek, így az ítélettel érdemes várni néhány hónapot, amíg egyértelmû tendenciák bontakoznak ki. Mindenesetre a Pénzügyminisztérium tegnap megjelent értékelésében szintén megemlíti ezt a jelenséget (elsõsorban az építõiparra vonatkoztatva), és hasonló következetést von le: a kedvezõtlen gazdasági környezetre a bejelentett munkaerõ csökkentésével reagálhatnak a vállalkozások.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!