Idén januárban a teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete 206 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 179 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 281 600 forintot ért el. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap öt százalékos növelése mellett 85,4 százaléka, míg a versenyszférában dolgozóké 109,7 százaléka volt a tavalyinak. Az előbbinek az az oka, hogy a januári keresetek a közszférában a 13. havi bérnek csak az időarányos, nyolctizenketted részét tartalmazták.
Az év első hónapjában a nettó keresetek átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek. Ezen belül a versenyszférában 8,5 százalékos volt a növekedés, azonban a költségvetési szervezeteknél 12 százalékos visszaesést regisztráltak.
A tavalyinál kevesebbet keresünk
A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak 90 900 forintot, a szellemiek 162 900 forintot kerestek. A 215 300 forintos átlagos havi munkajövedelem 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző év januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.
A költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1,934 millióan dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,8 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, ha az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrjük – derül ki a KSH honlapján publikált gyorsajelentésből.
A kereseti index a költségvetési szférán belül az oktatás ágban volt a legalacsonyabb, amiben több módszertani változás is szerepet játszott. Így például az, hogy harmincezer, zömében alacsony keresetű dolgozót a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágból döntően az oktatási ágba soroltak át.
A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (14,8 százalék), a kereskedelem, javítás (10,8 százalék), az építőipar (7,7 százalék), valamint a pénzügyi tevékenység (7,2 százalék) gazdasági ágban, derül ki a KSH jelentéséből.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
