Reformok helyett problémákat fogadott el a koalíció

Osztogatni még korai, valamit viszont fel kellett mutatni – így vélekedik a múlt vasárnap aláírt, hivatalosan a koalíciós szerződés 3. mellékletének nevezett, a kormánypártok által reformcsomagként emlegetett dokumentumról Barcza György. A K&H elemzője szerint egyértelműen az állapítható meg, hogy puhult a reformok iránti elkötelezettség. Miközben mozgalmasnak tűnik, esetleg annak tüntethető fel, az új dokumentum kérdések sorára nem ad válaszokat.

Tartani kell attól, hogy ebben a ciklusban sem lesz másképp, mint az eddigiekben: a nagy megszorítás még sikerül, de az ennek hatásaként jelentkező politikai bizonytalanság elveszi a kormányerők erejét a tényleges átalakításoktól. Kisebb változások hiába vannak és lesznek, ezek összességükben nem érik el azt a szintet, amire szükség lenne – véli Barcza György. Szerinte Brüsszeltől a hiány leszorítása miatt még bezsebelhetünk ugyan néhány dicséretet, de továbbra sincs válasz arra, hogy mitől indulhat érdemi növekedésnek a gazdaság.

Csak két konkrétum van

Az egész anyagban mindössze két konkrétum van: az egészségpénztárak átalakítására vonatkozó részek, melyek egyértelmű intézkedéseket és határidőket tartalmaznak, illetve az ingatlanadó bevezetése – mondta az Indexnek Tóth Gyula. A CAIB bécsi elemzője szerint persze a képet árnyalja, hogy nem tudni, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár helyett tervezett regionális pénztárak létrehozása, a finanszírozási rendszer átalakítása hogyan, mekkora megtakarítást hozhat az államnak, és persze az sem, milyen módon lesznek ténylegesen érdekeltek a magánbiztosítók abban, hogy beszálljanak a rendszerbe.

Az ingatlanadónál ugyancsak hiányolta a szakértő, hogy nem látszik, pontosan mekkora bevételt tervez ebből a kormányzat. Ugyanakkor már a bejelentés óta eltelt öt nap alatt is jelentősen változott a kép: az egyébként részleteiben még ugyancsak kidolgozásra váró adónemet a dokumentum és a pénzügyminisztérium hét elejei bejelentése szerint is 2008-tól kellene bevezetni, de a szocialista frakció fenntartásainak bejelentése nyomán Veres János pénzügyminiszter péntek reggel már arról beszélt, egy évvel később, 2009-től indulhat a jelenlegi helyi ingatlanadókat és a luxusadót is kiváltó új adózási forma.

Reform helyett problémák

Nem reform-, hanem inkább problémafelvető csomagként jellemezhető a koalíciós megállapodás – fogalmazott Tóth Gyula, aki szerint ráadásul a 27 oldalon felsorolt, reformért, szabálymódosításokért kiáltó felvetések sora nem is új keletű. Egy éve, a koalíciós szerződés aláírásakor is előkerült jelentős részük, de a pontok többségéről az is elmondható, hogy megoldandó problémaként folyamatosan napirenden voltak az elmúlt években. Ilyen például az egyablakos vállalkozói ügyintézés, amit 2004 óta ígér a kormány vagy az adórendszer egyszerűsítése, amire még Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején, 2005 tavaszán tett azóta sem megvalósított javaslatot az adóreformbizottság.

Tóth Gyula szerint a megállapodás legnagyobb hiányossága a nyugdíjreform területén mutatkozik: ezzel kapcsolatban ugyan pozítiv, hogy a koalíció írásban is rögzítette, folyamatosan emelni kívánja a nyugdíjkorhatárt, de se a jelenlegi rendszer keretei között lehetséges parametrikus, sem pedig az igazi átalakítást jelentő paradigmatikus reform elemei hiányoznak. Az írásba foglalás értékét ugyanakkor aligha növeli, hogy például a szolgálati korkedvezményes nyugdíjak területén a koalíció máris visszalépni látszik a korábban meghirdetett, a kedvezmények megszüntetésére vonatkozó álláspontjától.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!