További Magyar cikkek
A Reuters körkérdésében szereplő 25 elemző közül 14 szerint negyed százalékponttal 8,25 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot hétfőn a monetáris tanács. Két elemző szerint inkább fél százalékos emelésre lehet számítani, kilenc elemző szerint pedig hétfőn marad 8 százalék az alapkamat.
A márciusi emelés 50 bázispontos mértéke a legtöbb elemzőt meglepte, de előtte egyöntetűbben jeleztek előre azonnali monetáris szigorítást a piaci szereplők, mint most. A megosztottságot az is tükrözi, hogy a budapesti devizakereskedők és állampapírkereskedők közt szerdán végzett két másik körkérdés egymással ellenkező eredményt hozott.
Kamatemelés vagy szinten tartás?
A devizakereskedők, akik hagyományosan erős kapcsolatot feltételeznek a forintárfolyam alakulása és a jegybanki kamatdöntések között, többségükben az alapkamat szinten maradására számítanak. A kamatok által befolyásolt pénzügyi termékekkel kereskedő állampapírosok döntő többsége viszont negyed százalékpontos kamatemelést jelzett előre.
A szinten tartás mellett elhangzott egyik legfontosabb érv – főként a devizakereskedők körében – az volt, hogy a forint megerősödött, a hazai és nemzetközi piacok legalább ideiglenesen megnyugodtak az év eleji ideges hangulat és árzuhanások után.
Inkább májusban?
Az elemzők és állampapírkereskedők ugyanakkor tipikusan azzal érveltek, hogy az inflációs kockázatok nem mérséklődtek és az MNB-nek továbbra is erősítenie kell hitelességét, hogy féken tarthassa az inflációs várakozásokat. Volt olyan vélemény is, hogy hétfőn azért maradhat változatlan a kamat, mert a monetáris tanács inkább májusra időzítené a következő emelést, amikor megjelenik a bank negyedéves inflációs jelentése.
A JP Morgan londoni elemzője, Szentiványi Nóra, aki áprilisra és májusra is 25 bázispontos kamatemlést prognosztizált, arra számít, hogy az MNB közgazdászai inflációs előrejelzéseik további emelésére kényszerülnek. „Az emelkedő energiaárak és a magasabb (februári) bérnövekedés okozta meglepetés után, az MNB várhatóan feljebb viszi inflációs előrejelzéseit a jövő havi inflációs jelentésben” – írta az elemző a múlt heti budapesti látogatását összegző feljegyzésben.
Nem várnak nagyobb inflációt
Az elemzők konszenzusa a 2009 évi átlaginflációra az áprilisi felmérésben nem emelkedett tovább, változatlanul 3,8 százalék, de ez az MNB februárban megemelt 3,6 százalékos előrejelzése felett van és még inkább meghaladja az MNB és a kormány három százalékos inflációs célját. Az éves infláció egyébként az elemzői konszenzus szerint a márciusi 6,7 százalékról áprilisban 6,6 százalékra csökkenhet, decemberre 4,8, a jövő év utolsó hónapjára pedig 3,4 százalékra, olvasható a Reuters jelentésében.
A hosszabbtávú kamatkonszenzusokból látszik az is, hogy az elemzők már nem egyszerűen átmeneti kamatemelkedésre, hanem a kamatpálya felfelé tolódására, azaz a hitelköltség tartós emelkedésére számítanak. A 2008 végére vonatkozó alapkamatkonszenzus 63, a jövő év végi 50 bázisponttal emelkedett: az alapkamat ez év végén 8,0-8,25, a jövő év végén 7 százalék lehet.
Ebből az is látszik, hogy a konszenzus szerint még idén visszatérhet az MNB a kamatcsökkentési ciklusba (bár vannak olyan elemzők, akik szerint az első kamatvágás 2009-ig várat majd magára). Az elemzői konszenzus szerint egyébként az alapkamat 8,5 százaléknál éri el a csúcsot a jelenlegi kamatemelési ciklusban; ez pont fél százalékkal magasabb, mint az egy hónapja várt csúcs.
Kisebb növekedést várnak
Az áprilisi felmérésben is folyatódott az a trend, hogy az elemzők egyre alacsonyabb magyar gazdasági növekedést jósolnak, de ezúttal csak az idei növekedésre vonatkozó prognózis csökkent, kéttized százalékponttal 2 százalékra. Jövőre az elemzői konszenzus szerint az ideinél valamivel gyorsabb, három százalék lehet a gazdaság növekedése. Ez jóval lassabb ütem, mint a szerdán a kormány új konvergenciajelentésében elfogadott 3,9 százalék, amelyet a novemberi jelentés 4 százalékos előrejelzéséről módosítottak lefelé.
Az államháztartási hiány prognózisokban egyelőre nem látszik, hogy a kormányválság miatt jelentős költségvetési fellazulásra számítanának az elemzők. A konszenzus erre az évre a GDP 4 százaléka, a kormányzati előirányzatnak megfelelően. Jövőre 3,7 százalék lehet a deficit az elemzők szerint. Ez magasabb, mint a 3,2 százalékos előirányzat, de a konszenzus a kormányválság előtti utolsó felméréshez képest csak tíz bázisponttal emelkedett – olvasható a Reuters elemzésében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
