Csúcsra ért a magyar kamat

2008.08.22. 13:56
A Nemzeti Bank ismét változtalanul hagyja kamatait az elemzők várakozásai szerint soron következő havi kamatdöntő ülésén hétfőn – derül ki a Reuters augusztusi felméréséből. A korábbi kamatemelési várakozások eltűntek és az elemzők többsége immár ez év végére várja az első kamatcsökkentést a jövő év helyett. A felmérésben lefelé módosultak az inflációs előrejelzések és az elemzői konszenzus szerint 2010-re a három százalékos cél közelébe csökkenhet az infláció. A vártnál valamivel jobb második negyedéves gazdasági növekedési adat ellenére az elemzők némileg csökkentették előrejelzéseiket az idei és jövő évi növekedésre.

A harmadik egymást követő hónapban hagyja változatlanul a jegybank a májusig több lépésben 8,5 százalékosra emelt alapkamatot – legalábbis ezt várják a Reuters felmérésében véleményt mondó elemzők. Az augusztusban megkérdezett mind a 19 válaszadó változatlan kamatszintet vár.

Folytatódott az elmúlt hónapok fokozatos eltolódása a várakozásokban a jegybanki szigorítástól a lazítás irányába. Májusban a szigorító ciklust lezáró kamatemelésre számítottak, júniusban sötétebbé vált a kép és még két emelést prognosztizált a többség, a júliusi felmérés 23 résztvevője közül azonban már csak négyen vélték úgy, hogy az MNB következő kamatlépése emelés lesz.

Már idén kisebb lesz

Augusztusra teljesen eltűntek a kamatemelési várakozások, mindenki azt várja, hogy a legközelebbi változtatás csökkentés lesz. További változás, hogy a múlt hónapban az elemzők eggyel több, mint fele még a jövő évre várta az első kamatcsökkentést, a mostani felmérésben heten tippeltek 2009-re, tíz elemző szerint viszont a vágásra már idén sor kerül.

Ez a változás tükröződik az év végére vonatkozó konszenzusokban is: az alapkamatot 2008 végére a konszenzus a múlt havi 8,5 százalékkal szemben 8,38 százalékra tette, ami egy negyed százalékpontos kamatcsökkentés lehetőségét jelzi. A jövő év végére vonatkozó konszenzus 7,38 százalékról 7,13 százalékra csökkent.

A júliusi infláció és a júniusi béradatok a vártnál magasabbak voltak, az MNB hétfőn publikálandó inflációs jelentése az elemzők szerint a májusi jelentésnél optimistább képet vázolhat fel. A forint ugyan némileg visszavonult a múlt havi rekorddöntő erősödés után, az árfolyam még mindig jóval erősebb, mint májusban, az előző inflációs jelentés publikálása idején, az olajárak pedig alacsonyabbak. Emellett a nemzetközi környezetben is jelentős változások történtek.

Mindenhol csökkentés lesz

Nem csak a forint, hanem a cseh korona és a lengyel zloty is rekordokat döntve erősödött a múlt hónapban és ez aggodalmakat keltett a gazdasági növekedés iránt, hiszen a régió fő nyugat-európai exportpiacai is a gazdasági lassulás jeleit mutatják. A korábbi kamatemelési várakozások helyét az egész régióban fokozatosan és országonként eltérő mértékben a kamatlazítási várakozások váltják fel, sőt a régió jegybankjai közül elsőként a cseh jegybank e hónap elején kamatot is csökkentett. Így tettek más emelkedő piacok jegybankjai is.

Az elemzők szerint az MNB akkor sem fogja elsietni a kamatcsökkentést, ha az inflációs jelentés pozitív változást hoz a kilátásokban, hiszen a forint árfolyama, az olajárak, a bérek alakulása és a jövő évi, még nem ismert adóváltozások továbbra is kockázatokat hordoznak.

Az inflációs prognózisok az elmúlt csaknem egy év emelkedő trendjét követően júliusban és augusztusban is javulást mutattak. Bár augusztusban az elemzői konszenzus szerint vélhetően nem csökken tovább az infláció a júliusi 6,7 százalékról, a jövő év végéig 3,4 százalékra szállhat le, ami háromtized százalékponttal alacsonyabb az egy hónapja vártnál. A 2010-es éves átlagos inflációra vonatkozó új konszenzus 3,05 százalék – hajszálnyival a 3 százalékos középtávú cél felett -, ami 15 bázisponttal alacsonyabb, mint egy hónapja és 35 bázisponttal van a júniusi konszenzus alatt.

Ezzel szemben a gazdasági növekedési előrejelzések romlottak. Bár a második negyedév 2,2 százalékos éves növekedési üteme meghaladta a várakozásokat, az elemzői konszenzus az egész éves növekedésre 2,1 százalékra, a 2009-es évre 3 százalékra csökkent.