Szabolcs
20 °C
35 °C

8,5 százalék maradt az alapkamat

2008.07.21. 14:01
A várakozásoknak megfelelően nem módosította a 8,5 százalékos irányadó jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén. A döntés nem lepte meg a piacot, mivel a kedvező júniusi inflációs és költségvetési adatok, továbbá a forint nagy mértékű erősödése előrevetítette azt.

A tartás leginkább úgy értelmezhető, hogy a monetáris politikának nincs ellenére a forint erősödése, ám annak ütemét, illetve a volatilitást túlzónak találja. A piacban a ma délelőtti, 80 filléres gyengülés ellenére egyébként továbbra is benne van a forinterősödési hangulat, a SEB (Skandinaviska Enskilda Banken) például arra is felhívja a figyelmet reggeli jelentésében, hogy a 228-as szint után igen mélyen, 222,9-es szinten van a követező forinttámasz.

A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú ütemű csökkenése jellemzi. A monetáris politika számára releváns időhorizonton az infláció mérséklődését a segítheti, hogy a magyar gazdaság növekedése elmarad a potenciális, 3-3,5 százalékos ütemétől, miközben az inflációs várakozások esetleges magas szinten rögzülése, valamint a globális eredetű élelmiszer, nyersanyag és energiaár-emelkedés a felfele mutató inflációs kockázatokat erősítik – áll a tanács közleményében.

Az elmúlt két hónapban beérkezett adatok alapján az olajárak emelkedése növeli, a forint árfolyamának közelmúltban végbement erősödése pedig mérsékli az inflációs kockázatokat. Az MNB, szögezi le a tanács, nem kívánja megakadályozni az energiahordozók relatív árainak a megváltozott globális keresleti és kínálati viszonyokkal összhangban történő alkalmazkodását, azonban arra törekszik, hogy ez a folyamat ne okozzon tartós inflációs nyomást. (Az MNB a jelenlegi magas kamat által is támogatott erős forinton keresztül tud hatással lenni az árakra.) A közlemény szerint a szigorú monetáris kondíciók, értsd a magas kamat, segíti az infláció fokozatos mérséklődését és fékezik a várakozások esetleges közvetett inflációs hatásait. A tanács jelezte, elkötelezett a három százalékos inflációs cél mellett, és amennyiben ennek elérése a jövőben megkívánja, kész a szükséges lépések megtételére. Azaz, miközben most nincs szükség kamatemelésre, nem zárható ki, hogy akár egy váratlan forintgyengülés ilyen követkeménnyel járna.

Az erős forint mellett nem meglepő a döntés, a tanács közleménye pedig kiegyensúlyozottabb, mint korábban – kommentálta a bejelentést Barcza György. A K&H vezető közgazdásza szerint a közlemény egyaránt kitér az infláció emelkedése és csökkenése mellett hatni képes tényezőkre. A szakértő úgy látja, akár az ősszel eljöhet az első kamatcsökkentés lehetősége, ez függvénye lehet a 2009-es költségvetési terveknek is. A forintjátszma az egyre erősebb és erősebb szintekkel ugyan kockázatosabbá vált, de Barcza György szerint egyelőre nem látszik egy komolyabb korrekció, gyengülés esélye.

Az MNB idén áprilisban ás májusban három alkalommal összesen egy százalékponttal emelte meg az irányadó kamatot. Ennek hatására a forint a többi régiós devizát követve erősödni kezdett az euróhoz képest, azzal az eltéréssel, hogy míg a többi deviza kb. 8-10 hónap alatt erősödött 15 százalékot, addig a forintnál ez a folyamat rendkívül gyorsan, 3 hónap alatt játszódott le. A nem várt és gyors erősödés meglepte a hazai exportőröket, amelyek a környező országok cégeitől eltérőn nem tudtak felkészülni erre.

A Bloomberg adatai szerint egyébként az elmúlt egy hónapban ismét a magyar fizetőeszköz teljesített a legjobban (7,6 százalékos teljes hozam) az euróval szemben, így Veres János pénzügyminiszter, illetve Simor András jegybankelnök túlzott volatilitással, illetve túl gyors erősödéssel kapcsolatos aggodalmai nem véletlenül jelentek meg az elmúlt egy hét során.

Júniusban még meglepetést okozott a kamatemelés elmaradása: az előzetes elemzői konszenzus a viszonylag jelentősnek mondható 0,5 százalékpontos emelést sem zárta ki akkor, mivel a májusi inflációs adatok rosszabbak lettek a vártnál. A júniusi, a vártnál 0,2 százalékponttal kedvezőbb pénzromlás viszont igazolta az előző jegybanki döntés helyességét, amely a májusi adatot egyszeri hatásúnak nevezte, és ezért nem nyúlt a kamathoz.

Az elemzői konszenzus szerint egyértelműen véget ért a kamatemelési periódus, nem várható a kamatláb emelése. Vita csak abban van, hogy a jegybank mikor kezdi csökkenteni a kamatot, még az idén, vagy csak a jövő év elején. Ugyanakkor a javuló tendenciák ellenére továbbra is meglévő egyensúlyi problémák és a magas infláció kiszámíthatatlanná teszi az árfolyamot, ami ugyanolyan váratlanul gyors csökkenésbe is fordulhat, mint ahogyan nemrég váratlanul megugrott. A külső pénzpiacokon történő negatív változás is hirtelen megváltoztathatja az optimista hangulatot. Egy másik fejlődő deviza (pl. a török líra) megroggyanása is magával ránthatja a forint árfolyamát. Az energia- és az élelmiszerárak magas szintje is továbbra is meghatározó kockázati tényezőt jelent, aminek mértékére az augusztusi és a novemberi inflációs jelentések alapján fognak tudni következtetni a piaci szereplők.

A következő kamatdöntéses jegybankülés augusztus 25-én lesz.