További Magyar cikkek
A Reuters júliusi felmérésében résztvevő elemzők egyöntetű véleménye szerint 8,5 százalék marad az alapkamat. Arra a kérdésre, hány szigorító lépést tartalmaz még a kamatemelő ciklus, csak négyen válaszolták, hogy még egyet, ugyanakkor 16-an azt mondták, az MNB-alapkamat már elérte a csúcsot, a következő lépés már kamatcsökkentés lesz. A szakemberek szűk többsége szerint erre jövőre kerül sor, mások azt gondolják, hogy még idén.
Újabb forintcsúcsok jöhetnek
Ma egy pillanatra már 229 alá is benézett a tegnapi, 229,04-es rekord után a forint/euró kurzus. Délelőtt a forint stabilnak tűnt, 229,10 körül születnek kötések.
Az első kamatcsökkentés várt időpontját tíz elemző tette 2009-re, kilenc szakember véleménye szerint azonban ez már idén megtörténik. Egy hónapja még csak öten vártak kamatcsökkentést az év végére, a konszenzus 9 százalékos alapkamatot jósolt. A jelenlegi átlag szerint a kamat az év végéig 8,5 százalék marad, a jövő évben egy-másfél százalékpontos csökkentésre kerülhet sor.
Az előrejelzések jelentős átrendeződését kommentálva ugyanakkor több elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb kamatvárakozásokat okozó tényezők változékonysága továbbra is kockázatokat hordoz.
Alapvetően négy tényezőt említettek a változás okaként. A forint a legutóbbi kamatülés óta 4, az év eleje óta 9,5 százalékot erősödött, párhuzamosan a zlotyval és a cseh koronával, és ez csökkenti a korábban kamatemelési várakozásokat generáló inflációs nyomást a régióban. A júniusi ülés óta a világpiacon csökkent az olajár, a júniusi magyar adatok alapján pedig belföldön lassulóban van az élelmiszerek inflációja. Az Európai Központi Bank ugyanakkor legutóbbi ülésén nem jelzett előre újabb kamatemeléseket, amelyek csökkenthetnék a régió hozamelőnyét.
Kicsit alacsonyabb infláció várható
Az utóbbi hetek kedvező hírei nyomán sok hónap óta először csökkentek az inflációs előrejelzések, bár nem gátszakadásszerűen. Idén decemberre a konszenzus szerint a júniusi 6,7 százalékról 5,5 százalékra mérséklődik az infláció. Ez 20 bázispontos (azaz 0,2 százalékpontos) csökkenést jelent. Ugyanennyivel lett alacsonyabb a felmérés leghosszabb távú előrejelzése, a 2010-es átlaginfláció, bár 3,2 százalékos értéke némileg még mindig meghaladja a kormány és az MNB 3 százalékos középtávú célját.
Nagy a bizonytalanság a forintárfolyamban
A forint erősödése jelentősen változtatott az árfolyam-előrejelzéseken is, de sok elemző habozik, hogy kivetíthetők-e a közelmúlt történései a távolabbi jövőbe. A hosszabb távú árfolyam-előrejelzések bizonytalanságot tükrözve széles sávban szóródnak.
Az elemzői konszenzus szerint az euró elleni eddig rekordot jelentő 229,10-ről még némileg tovább erősödhet idén a forint, a 225 körüli szintre. A jövő hónap végén azonban a konszenzus szerint már 235 körül lesz az árfolyam, az év végén és a jövő év végén pedig 240 körül. Ezek a szintek néhány százalékkal meghaladják az egy hónapja várt árfolyamokat. Az árfolyampályát illetően azonban jelentősen megoszlanak a vélemények. Az augusztus végi árfolyamot illetően 11 forintos sávban, 229 és 235 közt szóródnak az előrejelzések, az év végére már 27 forint ez a sáv, 223 és 250 közt, a jövő év végére pedig 35 forint (220 és 255 közt).
Miközben a szakemberek azt elemzik, mennyire tartós és fenntartható a régió fizetőeszközeinek idei jelentős erősödése, a piaci fejlemények olyan hosszú távú előrejelzésre is hatást gyakoroltak, mint a forint majdani euró elleni paritása (középárfolyama) az Európai Árfolyamrendszerbe (ERM-2) való belépéskor. A konszenzus jelenleg 240 forint, ami 7,5 forinttal erősebb az egy hónapja, 10 forinttal a két hónapja és 20 forinttal az egy éve várt szinteknél.
Az ERM-2 belépést jelenleg 2011 környékére, az eddig vártnál egy évvel korábbra teszik az elemzők, az euró bevezetésének várt időpontja azonban továbbra is 2014.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
