Az elemzők 2013-as euróbevezetést várnak

Sokkal pesszimistábbak voltak a Reutersnek nyilatkozó elemzők októberben, mint egy hónappal korábban. Akkor a többség még hitelesnek tartotta az euró bevezetésére tavaly felállitott 2010-es célt, bár a kétkedők száma hónapok óta emelkedett. Az októberi felmérésben viszont a 13 elemző közül már csak kettő hitt a 2010-es célban. A legtöbben 2013-at várják - ez három éves késést jelent a korábbi célhoz képest -, a pesszimistábbak szerint a reális dátum 2014.

Késik, egyre késik

Az euróbevezetésre vonatkozó elemzői konszenzus a korábbi években is lassan a későbbi dátumok felé mozgott, a mostanihoz hasonló mértékű változásra azonban még nem volt példa. A drasztikus változás az elemzői véleményekben a kormány államháztartási hiány céljainak jelentős felfelé módositását követte. Az euró bevezetésének feltétele a hiány jelentős csökkentése, igy az euródátum és az államháztartási kilátások között közvetlen összefüggés van.

A kormánykoalició a héten újra hitet tett amellett, hogy 2008-ra az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges szintre csökkentik a hiányt (bár a 2010-es cél hivatalos megerősitésére nem került sor). Az elemzők többsége azonban most már nem ad hitelt ennek az igéretnek. Az elemzők is felfelé módositották államháztartási hiány előrejelzéseiket, és konszenzusaikhoz mérten még a felemelt kormányzati előirányzatok is optimisták.

Nem kizárt a nyolc százalékos deficit

A kormány a GDP 4,7 százalékáról 7,4 százalékra emelte három hete a 2005-ös, a nyugdijreform költségeit is tartalmazó eredményszemléletű hiány előirányzatát, és 4,1 százalékról 6,1-re a 2006-os célt. Az elemzői konszenzus erre az évre 7,5, a jövő évre pedig 7 százalékos hiányt vetít előre. Az előbbit 2,5, az utóbbit 2,1 százalékkal emelték az elemzők.

A legpesszimistább előrejelzések szerint a hiány idén is, jövőre is eléri a 8 százalékot. A szerdán kiszivárgott adatok szerint az Európai Bizottság ma megjelenő jelentése ugyancsak 8 százalékos deficittel számol mind az idei, mind a 2006-os évre.

Idén már nem csökken tovább

Az októberi felmérés jelentős átrendeződést mutat a jegybanki kamatokra vonatkozó előrejelzésekben is. Az MNB húsz hónapja kezdte a kamatmérséklést, azóta a 12,5 százalékos alapkamat 6 százalékra csökkent. Tavaly október óta minden hónapban lejjebb vitték a kamatot, ahogyan azt az elemzők is folyamatosan prognosztizálták.

Egy hónapja októberre még egy 25 bázispontos kamatcsökkentést jeleztek előre a szakemberek. A mostani felmérésben azonban hétfőre 15-ből csak egy elemző várt csökkentést. Még egyértelműbb képet mutatott egy 15 budapesti devizakereskedő közt végzett másik felmérés: egyetlen diler sem várt az MNB hétfői ülésére kamatváltozást.

A 2005, illetve 2006 végére jósolt alapkamat 50, illetve 63 bázisponttal emelkedett, 6, illetve 5.63 százalékra - ez az első ilyen emelkedés az elmúlt több mint egy évben. A jövő évre várt szint jelzi, hogy ha folytatódik is jövőre a kamatlazítás, az elemzők nagy többsége csak nagyon mérsékelt ütemű csökkentést vár. Jelentős bizonytalanságot mutat, hogy van, aki egy teljes százalékpontnyi csökkentés is lehetőséget lát, két elemző szerint azonban jövőre kamatemelések kezdődnek.

Ennek ellenére az inflációt tekintve még optimistábbá váltak az elemzők, mint korábban. A konszenzus 2007 decemberére az MNB 3 százalékos középtávű árstabilitási céljánál is alacsonyabb, 2,9 százalékos inflációt vetít előre. Ez 15 bázisponttal kevesebb, mint egy hónapja.