Az elemzők optimistábbak, mint a kormány

A kormány bejelentett költségvetési kiigazítása jelentősen javítja jövőre a gazdaság egyensúlyát, ennek ára azonban a megugró infláció és a gazdasági növekedés lelassulása lesz - vélik a Reuters júniusi elemzői felmérésének résztvevői.

A konszenzusos előrejelzés alapján a bejelentett költségvetési kiigazító csomag az új előrejelzések szerint jelentősen átformálta a magyar gazdaság kilátásait. Az előrejelzések szerint az alapvető benyomás az, hogy a csomag jövőre lényegesen csökkentheti az államháztartás hiányát és szűkülhet a folyó fizetési mérleg deficitje is.

Optimistábbak, mint a kormány

A 2006-os intézkedések bejelentésével egyidőben a kormány azt is elismerte, hogy a tervezetthez képest lényegesen nagyobb lesz az idei államháztartási hiány. Ennek megfelelően az elemzők a GDP 1 százalékával emelték saját előrejelzésüket, a GDP 8,5 százalékára. Ebben azonban benne van a nyugdíjreform 1,4 százalékpontos költsége is, így az a ritka helyzet állt elő, hogy az elemzők most optimistábbak a kormánynál, hiszen a 8 százalékos kormányzati előrejelzés nem tartalmazza a nyugdíjköltséget (azzal együtt 9,4 százalék lenne).

A jövő évet illetően a jelentős hiánylefaragás ígéretének hitelt adva, az elemzők a GDP 0,9 százalékával csökkentették deficit-előrejelzésüket, 5,4 százalékra. Ez azt jelenti, hogy igen jelentős, az idei évhez képest három százalékpontos javulást várnak, ami mintegy 690 milliárd forintos lefaragásnak felel meg. (Ez az előrejelzés is tartalmazza a nyugdíjköltséget, a kormány 5 százalékos új 2007-es célja viszont nem.)

Ennek megfelelően az állami túlköltekezés az elemzők szerint a külső hiányt is kevésbé táplálja jövőre, így a konszenzusos előrejelzés a folyó fizetési mérleg deficitjére 900 millió euróval csökkent, 6,0 milliárd euróra, az idei évre várt hétmilliárd euróval szemben. (A várt külkereskedelmi mérleghiány ehhez képest csak mérsékelten, 100 millió euróval javult, 2,8 milliárd euróra.)

Persze a deficit csökkentésének ára is van

Az állami túlköltés kiigazításának is van ára, a bejelentett csomag főleg adóemelésekre épít és kevésbé kiadáslefaragásokra, az infláció átmenetileg felpörög, a gazdasági növekedés lelassul.

Az egyik legszembeötlőbb hatás az, hogy az infláció emelkedik, az elemzők 0,8 százalékponttal 3,3 százalékra emelték előrejelzésüket az idei éves átlagos inflációra, a jövő évre pedig már 1,9 százalékponttal emelkedett a konszenzus, 5,4 százalékra. A felpörgést azonban átmenetinek tartják az elemzők: 2008-ban - miután kifut az adóemelések hatása - a valószínűleg az idei szint közelébe, a konszenzus szerint 3,35 százalékra térhet vissza a pénzromlás üteme.

A hiánylefaragás másik valószínű hatása a gazdaság lelassulása. A jövő évben a konszenzus szerint 2,9 százalékkal növekedhet a GDP, szemben az egy hónapja várt négy százalékkal és a 2006-ra jósolt 4,05 százalékkal. Ez a hatás kisebb mértékben a várt ipari termelés növekedésében is megmutatkozik: 2007-ben 6,5 százalékos bővülésre számítanak az elemzők, fél százalékponttal kevesebbre, mint egy hónapja. (Erre az évre 8,25 százalék a konszenzus.)

Az előrejelzések ugyanakkor egy várt pozitív hatást is tartalmaznak: miközben némileg emelkedett a 12 hónapos diszkont kincstárjegy hozamára vonatkozó előrejelzés, a hosszabb papírokra és főleg 2007-re jelentősen csökkent a várt hozam. A jövő év végére 5,85 százalékos hároméves kötvényhozamot vár a konszenzus, 75 bázisponttal kevesebbet, mint egy hónapja, a várt tízéves hozam pedig 70 bázisponttal szűkült, 5,7 százalékra.

Az átmeneti inflációemelkedés és a forint mélyrepülése ellenére az elemzők túlnyomó többsége - 21-ből 18 elemző - nem számít kamatemelésre a Monetáris Tanács hétfői ülésén. Folytatódott ugyanakkor az a már hónapokkal ezelőtt elindult folyamat, hogy az év hátralévő részére egyre többen jósoltak kamatemelést. A júniusi felmérés eljutott arra a pontra, hogy a mostani vélemény szerint az év végéig fél százalékpontnyi kamatszigorítás várható. A jövő év végére azonban a legtöbb előrejelzés szerint a jelenlegi szintre térhet vissza a jegybanki alapkamat.

2013

Az euró bevezetése előtt két évvel a GDP három százaléka környékére kell levinni az államháztartás hiányát. A kormány még mindig lehetségesnek tartja, hogy a kiigazító csomag ezt 2008-ra elérhetővé teszi és így lehetséges marad a 2010-es euróbevezetés. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy hétvégi nyilatkozata már némileg módosított ezen, a kormányfő azt mondta: az eurót a legrosszabb esetben is be lehet majd vezetni 2011 végéig. Az elemzők szerint az a valószínűbb, hogy Magyarországon csak 2013-ban váltja fel az euró a forintot.

Ugyanabban a nyilatkozatban a miniszterelnök azt is elmondta, hogy a forint rövid távon gyengülhet. A héten az euróval szemben 271 forint/euró körül 31 hónapos mélypontot ért el a magyar nemzeti valuta. Hat elemző konszenzusa szerint még némi további gyengülésre is sor kerülhet idén, a 273,75 forint/euró körüli szintre.