8,7 százalékon tetőzik az infláció

Az inflációs görbe 8,7 százaléknál érheti el a csúcsot februárban vagy márciusban a Reuters elemzői szerint. Az előrejelzések azonban bizonytalanságot mutattak, hiszen széles tartományban, 8 és 9,3 százalék közt szóródtak. A felmérésben emlékeztetnek: a múlt évben a januári 2,7 százalékról az év végére 6,5 százalékra emelkedett az infláció. Az adó- és a központi áremelések közvetlen hatása ez év elején tovább hajtja felfelé az árakat.

Az elemzők szerint az áremelkedés később nem tartja ezt a gyors ütemet. Év végére 4,7, a jövő év végére 3,3, 2009 utolsó hónapjára három százalékra mérséklődhet, azaz hároméves időtávlatban elérhető a kormány és az MNB által kitűzött árstabilitási cél.

Óvatos lesz a jegybank

A piaci szakemberek mégsem gondolják, hogy a Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely hétfőn ülésezik legközelebb, a közeljövőben kamatcsökkentésbe fogna. Decemberi ülésének jegyzőkönyvében a testület arra figyelmeztetett: továbbra is jelentős a kockázata, hogy az egyszeri áremelkedések továbbgyűrűző hatásokat keltenek, és növelik az inflációs várakozásokat (ami önmagában is árnövelő hatású lehet). Az elemzők szerint mindezek miatt a jegybank óvatos marad.

"Az MNB valószínűleg jelenlegi szintjén tartja kamatát a következő néhány hónapban, hacsak a mostani szint nem lesz elegendő ahhoz, hogy az árdereguláció és áremelkedések másodlagos hatásait kivédje" – mondta Leila Butt, az Economist Intelligence Unit elemzője.

Hitelességét védendő

Bár jelentős kisebbségben (13:3), de vannak olyan elemzők is, akik szerint hitelességét védendő az MNB még egyszer emelni kényszerül kamatait az inflációemelkedés időszakában. "Még egy kamatemelést várok, valószínűleg márciusban, amikor már világosabban lehet látni az infláció és a béremelések fejleményeit" – mondta Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője. "Megpróbálhatják átvészelni, de nyomás lesz rajtuk, hogy demonstrálják, ragaszkodnak az inflációs cél védelméhez."

Az elemzők többsége szerint az MNB már elérte a jelenlegi kamatemelési ciklus csúcsát. A válaszadók kétharmada jósolta, hogy az első kamatcsökkentésre a második félévben kerülhet sor, egyharmaduk szerint viszont már a második negyedévben. Az év egészében egy teljes százalékponttal csökkenhet a kamat. Egy hónapja a konszenzus még félúton volt 75 és 100 bázispont között.

Jövőre már nem teljesül?

A gazdaság egyensúlyát továbbra is javulónak látják az elemzők. Ebben az évben konszenzusuk szerint a kormányzati célnak megfelelően a GDP 6,8 százaléka lehet az államháztartás hiánya, szemben a tavalyi csaknem 10 százalékkal.

Első ízben becsülték meg az elemzők a jövőre várható deficitet. A konszenzus ezt 4,6 százalékra tette, ami valamivel felette van a magyar konvergenciaprogramban előirányzott 4,3 százaléknak. Az infláció és az államháztartási hiány várt csökkenése ellenére sem számítanak arra az elemzők, hogy a gazdaság az eddig vártnál gyorsabban közelítene az eurozóna felé. A konszenzus továbbra is 2014-re teszi az euró magyarországi bevezetését.

Sokáig marad a 255

A forintárfolyam-előrejelzések alig változtak: február végére és az év végére is 255-ös árfolyamot valószínűsít az elemzői konszenzus az euróhoz képest, a jövő év végére pedig 254-et.

Az idei előrejelzések nagyon széles sávban szóródnak, 240 és 282 között, azaz az elemzők ellentétes irányú, nagy mozgásokban gondolkodnak: van, aki szerint a forint 30 százalékpontos lebegtetési sávja tetejére erősödik idén, mások szerint viszont a sáv közepére gyengülhet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!