Rossz gazdasági kilátások?

Az eurozóna gazdasága 2004 első kilenc hónapjában két százalékkal nőtt, míg a 25 tagúra bővült unióé 2,3 százalékkal. A mutatót az új belépők növekedése javította. A konjunktúra érezhetően mérséklődik az régi tagországokban, s 2005-ben nem lehet jelentős élénkülésre számítani. A növekedési ütem a 2004. évi érték körül alakulhat, az eurozónában két százalék alá is csökkenhet.

Átrendeződött

Magyarországon a gazdasági növekedés szerkezete átrendeződött 2004-ben. A háztartások fogyasztási kiadásai lassuló ütemben nőttek, míg az export és a feldolgozóipari beruházások kiugróan bővültek. 2005-ben a struktúra valószínűleg nem változik, a kivitel és a beruházások kisebb mérséklődése azonban alacsonyabb növekedési indexet eredményezhet. Az Ecostat prognózisa szerint a 2004. évi négy százalékos növekedés után 2005-ben 3,8 százalékkal bővülhet a GDP.

2004 2005 Bruttó hazai termék (%) 4 3,8 Éves fogyasztói árindex (%) 6,8 4,8 Bruttó átlagkeresetek (%) 7,8 8 Munkanélküliség (%) 6 5,9 Export (%) 14 9,5 Import (%) 13 10 Betéti kamatok (%) 9,5 8

Az ipari termelés novemberben a korábbi hónapoknál magasabb ütemben nőtt. Az előző év azonos időszakához képest 10,6 százalékos volt a bővülés, míg a korábbi hónapokban hat százalék körüli növekedés volt a meghatározó. Ez magyarázható egyrészt az előző év végi magas bázissal, másrészt a továbbra is lendületes ipari exporttal. 2004-ben 8,5 százalékos volt a növekedés, míg idén némileg alacsonyabb, 7,5 százalékos emelkedéssel számol az elemző.

Nem sikerült az év eleji terveknek megfelelő mértékben csökkenteni az államháztartási hiányt. A PM szeptemberben módosított prognózisa ugyan pontosnak bizonyult a pénzforgalmi szemléletben számolt mutatóra, de az eredményszemléletű deficit – az év végi “halasztások” miatt – várhatóan így is magasabb lesz. 2005-ben kicsi a mozgástér az egyensúly javítására. Az ESA95 szerinti hiány GDP arányosan öt százalékra csökkenhet az év végére.

Romlott

2004-ben a külső egyensúly mutatói jelentősen romlottak az előző évhez képest. A passzívum lényeges elemei az államháztartás növekvő finanszírozási igénye, a magánszektor forrás-szükséglete, valamint az áru- és szolgáltatás külkereskedelem romló egyenlege. Az áruforgalom külső egyensúlyát gazdaságpolitikai eszközökkel nehéz helyreállítani. Magas az import-szükséglet, így a növekvő export növekvő importot is indukál.

A hiány szintentartása lehet reális cél. A magánszektor forrásbevonása növekedési szempontból egészséges folyamat, hiszen ezáltal a termelékenység is javul. Szükséges ugyanakkor, hogy az államháztartás hiánya tovább csökkenjen, mert a háztartások megtakarítási hajlandóságában rövid távon lényeges javulás nem várható. 2005-ben a folyó mérleg hiánya ismét hétmilliárd euró körül alakulhat. A külső finanszírozási igényt az EU-s tőketranszferek csökkenthetik némileg hétmilliárd euró alá.

Áremelkedés

Végleges adatok szerint 2004-ben átlagosan 6,8 százalékkal emelkedtek az árak. Az infláció nagyrészt az év eleji adómódosítások miatt ugrott meg. Figyelembe véve az év végi tendenciákat, jövőre a dezinfláció tovább folytatódhat. 2005-ben 4,8 százalékos infláció várható. Továbbra is kockázatot jelent ugyanakkor a világpiaci olaj árának alakulása. Legfontosabb kérdés, hogy Kínában folytatódik-e az előző évre jellemző magas import-dinamika.

Január végére kilenc százalékra csökkent a 2004 januárjában még 12,5 százalékos alapkamat. A forint viszonylagos stabilitása, valamint az infláció csökkenése indokolttá tette az év közi folyamatos kamatcsökkentést. 2005-ben az államháztartási hiány csökkenése mellett további lazítás várható. Év végére nyolc százalékra süllyedhet a kamat.