A háztartások beszerzései 2001 első hat hónapjában 15 százalékkal, a darabszámot tekintve pedig 7,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Több cipőt koptatunk el
A ruházati cikkek forgalmán belül mind mennyiségben, mind értékben nőtt a cipő részesedése, csökkent viszont a fehérnemű részaránya.
Horváth Annamária, a GfK cégvezetője elmondta: a háztartások az első félévben összesen 32 milliárd forintot költöttek cipőre, felsőruházatra 54 milliárd, alsóruházatra 15 milliárd forint jutott.
Összesen 80,3 millió ruhadarabot vásároltak. Egy-egy darab átlagára felsőruházatnál 2.600, alsóruházatnál 340, cipőnél pedig páronként 3.730 forint volt.
Hódítanak a szaküzletek és a hipermarketek
A GfK felmérése szerint a szervezett kereskedelem térnyerését jelzi, hogy csökkent az utcai árusok és piacok mennyiségi részesedése a forgalomból, miközben nőtt az általános ruházati szaküzletek és a hipermarketek piaci részesedése.
A ruházati cikkek vásárlásának fő színhelyei a szaküzletek, amelyek a felsőruházati eladások 43 százalékát bonyolították le. E bolttípus részesedése az alsóruházat esetében 30 százalék, míg a cipőknél 48 százalék volt a vizsgált időszakban.
Az utcai árusok visszaszorultak az alsóneműpiacra
Az utcai árusok, piacok a csökkenés ellenére jelentős részesedéssel bírnak az alsóruházatnál, értékben a vásárlások 28 százaléka itt bonyolódik. A cipőeladások 16, a felsőruházati 21 százaléka zajlik az utcán, illetve a piacokon.
A háztartások 27 százaléka nem vett egyetlen ruhadarabot sem
A GfK adatai szerint január-júniusban a háztartások 73 százaléka vásárolt legalább egy ruhadarabot vagy cipőt, ez 4 százalékpontos csökkenés az egy évvel korábbi mutatóhoz képest.
A csúcsfogyasztók
A ruházati termékek legintenzívebb vásárlói - jellemzően magas jövedelmű, nagyobb városok háztartásaiban élő középkorúak, vagy fiatalok - havonta átlagosan 14.000 forintot költöttek öltözködésre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
