120 milliárdot spórolnak a Ratkó-gyerekeken

Ma az Országgyűlés megszavazott két olyan fontos salátatörvényt, amelyek parlamenti tárgyalása során a szocialista-szabad demokrata többség megtorpedózta a kormány tervét. A szocialista frakció korábban a köztisztviselői illetménytábla és bérrendszer reformjával kapcsolatos kormányzati szándékot is keresztülhúzta, míg tavaly az SZDSZ tett keresztbe az előrehozott nyugdíjakkal kapcsolatos, 2009 és 2012 közötti szabályok módosításának.

Előre hozott nyugdíj, levonással

A korábbi parlamenti összecsapások után most megúszta a kormány az újabb égést, mindkét törvénytervezetet elfogadta a képviselők többsége. Az egyik salátatörvény a nyugdíjszabályokat változtatja meg. A kormánynak végül sikerült keresztülvernie, hogy a férfiak előre hozott öregségi nyugdíjkorhatára 2009 és 2012 között ne csökkenjen. A parlament még 1997-ben döntött úgy, hogy 2009 és 2012 között 59 év lesz az előrehozott nyugdíj korhatára, míg 2008-ig és 2013t-ól 60 év.

A kormány ezt a törvényt már tavaly meg akarta változtatni, ám akkor az SZDSZ kiszavazott, így megbukott a korhatárcsökkentés törlése. Ezúttal viszont átment a változtatás, így az 1950 és 1953 között születettek nem mehetnek egy évvel korábban nyugdíjba. A nők 2012 végéig továbbra is 59 évesen jogosultak lesznek arra, hogy a normál öregségi nyugdíjhoz képest előbb vonuljanak nyugdíjba, utána nekik is 60 évre emelkedik a korhatár. Azzal, hogy felülírták a korábbi szabályt és a férfiaknál lényegében 59-ről 60-ra emelik – vagyis nem hagyják 59-re csökkenni – a szóban forgó négy évben az előrehozott nyugdíj korhatárát, 120 milliárd forintot spórol a nyugdíjkassza az érintett harmincezer férfin.

Lényegében ez az egyetlen fajsúlyos pont, ahol a kormány eredeti elképzelése győzedelmeskedett. A koalíciós erők akarata érvényesült viszont az előre hozott nyugdíjazás esetén érvényes büntetés mértékét illetően.

Egészen 2012 végéig lesz érvényben az a rendszer, hogy ha valaki legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor nem csökkentik a járandóságát, mégha nem várja meg a normál 62 éves öregségi nyugdíjkorhatárt, hanem előbb vonul nyugdíjba. Ám ha csak 39 éve van, akkor 1,2 százalékkal mérséklik a nyugdíját, ha 38 évet gyűjtött össze, 2,4 százalékkal, ha pedig 37 évvel rendelkezik, akkor 3,6 százalékkal csökkentik a járandóságát (előre hozott nyugdíjat minimum 37 év szolgálati idővel lehet kérvényezni).

Büntetik a fiatal nyugdíjast

Egészen más lesz a helyzet 2013 elejétől. Aki a rendes, 62 éves öregségi korhatár előtt megy nyugdíjba, vagyis előre hozott nyugdíjat kezdeményez, nem fogja megkapni a teljes öregségi nyugdíjat, de akkor már nem a szolgálati időhöz, hanem az életkorához kötik a büntetés nagyságát. Aki 61 évesen vonult volna nyugdíjba, 3,6 százalékkal kap kevesebbet a rendes nyugdíjnál. Aki 60 évesen teszi meg ezt, az 8,4 százalékot veszít. Ezzel évente úgy 10-15 milliárd forintot takarít meg az állam.

A nyugdíjat érinti még az a korrekció, amit egy alkotmánysértés miatt kényszerül megtenni a kabinet. Az Alkotmánybíróság nemrég az alaptörvénybe ütközőnek ítélt egy kilencvenes években hozott törvényt; azt kifogásolták, hogy az özvegyi nyugdíj 15 éves feléledési idejét úgy csökkentette 10 évre az akkori kormányzat, hogy nemcsak a szabály hatályba lépése után megözvegyülőkre tették érvényessé, hanem visszamenőleg is, és nem biztosították a már korábban megözvegyültek számára az addigi 15 éves feléledési idő teljes kihasználását. Most ezt korrigálják, aminek következtében az első időben évi 4-6 milliárd forinttal kap többet a körülbelül 20 ezer érintett. Idővel természetesen a pluszkiadás évi összege egyre kisebb lesz.

Középtávú költségvetési tervezés

A másik olyan salátatörvény, amelynek parlamenti tárgyalása során a kormány kellemetlen perceket élt át, a 2008-as költségvetést megalapozó törvénymódosításokat magában foglaló pakk. Mint megírtuk, ennek keretében a kabinet meg akarta valósítani Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter ötletét, a köztisztviselői illetménytábla és bérrendszer átszabását, ám a koalíciós erők megálljt parancsoltak.

Így voltaképpen csak két érdemi ponton hoz újat a törvény a mai szabályokhoz képest. Egyrészt az államháztartási törvény módosításával megteremtik a középtávú költségvetési tervezés kereteit. Minden év február 15-ig a kormánynak határozatban kell majd közzétennie az egyes minisztériumokra és a felügyelete alá tartozó egyéb intézményekre vonatkozó hároméves költségvetési keretszámokat, vagyis azt, hogy az elkövetkező három esztendőben évente mekkora összegből gazdálkodhatnak a tárcák és az érintett intézmények.

Ezt elvileg szigorúan be kell tartani, attól csak a kormány engedélyével lehet eltérni. Az is lényeges, hogy ezentúl minden miniszternek előírják, hogy gondoskodnia kell a keretszámok betartásáról. Vagyis felelőssé teszik a tárcavezetőket a náluk folyó gazdálkodásért.

A másik figyelmet érdemlő passzus a tandíj ügyét érinti. A mai szabály noha megengedi, hogy az egyetemek, főiskolák mentesítsék a képzési hozzájárulás alól a diákok 15 százalékát a jó tanulmányi eredmény alapján, ám a finanszírozási rendszer arra ösztönzi a felsőoktatási intézményeket, hogy ezt mégse tegyék meg. Most úgy változtatják a finanszírozási szabályokat, hogy az egyetemnek, főiskolának kötelező legyen a legjobb eredményt elérő 15 százalékot mentesíteni a tandíj alól és ezzel az egyetem, főiskola nem fog forrástól elesni.