Súlyos hiba volt a sávközép eltolása?

A várakozásoknak megfelelően nem nyúlt hétfői rendes ülésén a jegybanki alapkamatlábhoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, így az továbbra is 9,5 százalék maradt. A forint árfolyama gyakorlatilag nem reagált a bejelentésre, miután a piaci elemzők közül szinte senki sem számított kamatváltoztatásra. Az MNB indoklása szerint a forint kurzusa a legutóbbi szigorítás óta a kívánatos irányba mozdult, a jegybanki, illetve kormányzati intézkedések megteremtették az alapot arra, hogy az árfolyam néhány hónapos távlatban az inflációs cél eléréséhez szükséges szintre erősödjék.

250 forintos árfolyam kellene

Járai Zsigmond, az MNB elnöke korábban úgy fogalmazott: 250 forintos euróárfolyam kell ahhoz, hogy a kitűzött célok teljesüljenek. A múlt heti kamatemelés hatásaként az euró árfolyama tegnap délelőtt valamivel 260 forint alá süllyedt, de a piacon nem számítanak arra, hogy rövid távon elérhető a 250-es árfolyam. Az elemzők úgy látják, hogy ehhez javítani kellene a monetáris politika hitelességét, ami a sokak által vitatott sáveltolás miatt nem tűnik könnyű feladatnak. Egyes szakértők szerint a jegybanknak tényleges, illetve verbális intervencióval kellene a forint segítségére sietni. Az állampapírhozamok 100 bázispontos kamatcsökkentés beárazásáról tanúskodnak, de az elemzők szerint erre még várni kell. Akad olyan szakértő is, aki további kamatemelést sem tart kizártnak.

Sáveltolás helyett kamatcsökkentés

A jelek szerint a legfőbb monetáris döntéshozó testületnek számító monetáris tanács olyan taggal bővül, aki nem értett egyet a kormány és a jegybank által közösen felvállalt sáveltolással. Súlyos hiba volt az árfolyamsáv közepének eltolása, az utóbbi hetek kedvezőtlen pénzpiaci eseményei nagy részben erre vezethetők vissza - fogalmazott Oblath Gábor, a monetáris tanács tagjelöltje, aki másodszor készül a poszt betöltésére, miután januárban egyszer már lemondott róla.

A szakember szerint inkább verbális intervencióval, esetleg kamatcsökkentéssel kellett volna elérni a forint gyengítését. Most a korábbinál is fontosabb a kormány és a jegybank közös fellépése, a fiskális és monetáris politika közötti koordináció, enélkül ugyanis nem lehet elérni a kívánatos árfolyamszintet - vélte a jelölt. Újbóli felkérése szerinte arra utal, hogy fogékonyak lettek érvrendszerére és arra is számítani lehet, hogy a monetáris tanácsban a jövőben lehetőség lesz a külön vélemények kifejtésére is.