További Magyar cikkek
A monetáris politika egyedül képtelen az infláció kordában tartására, ha nem segíti a fiskális politika, mondta Simor András jegybankelnök a Budapesti Corvinus Egyetemen. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hozzátette: 2001 és 2006 között a felelőtlen fiskális politika nem segítette az infláció leszorítását. Végül 2006-ra olyan egyensúlytalanság alakult ki, hogy a piac rákényszerítette a kormányt a kiigazításra, és ebben a monetáris politikának is volt szerepe. Nem törvényszerű, hogy a kiigazítás az infláció emelkedésével jár. Ha az intézkedések a kiadások leszorítására koncentráltak volna, nem következett volna be ilyen mértékű inflációemelkedés. Az adóemelésnek és az ártámogatások leépítésének hatására a költségvetési deficit ugyan jó irányba változott, ám ez az infláció jelentős növekedésével járt, tette hozzá.
A jegybanktörvény szerint az MNB feladata a gazdaságpolitika támogatása, ha az nem veszélyezteti az infláció elleni küzdelmet. Jelenleg azonban az infláció nem éri el az árstabilitást, 6-7 százalék között pedig a jegybank nem tudja figyelembe venni a gazdaság egyéb szempontjait, mondta. Hangsúlyozta, az árstabilitás elérésére tett lépések bizalmi tőkét tudnak megmozgatni a gazdaságban, és ez több haszonnal jár, mint egy magasabb (5-6 százalékos) infláció megtűrése.
Simor András a jegybank által alkalmazott inflációs célkövetési rendszert hitelesnek és hasznosnak nevezte, annak ellenére is, hogy az ezt alkalmazó országok, közöttük Magyarország is, gyakran elvétik a célt. Azokban az országokban, amelyekben sikerrel alkalmazzák a rendszert, az infláció jobban csökkent, mint a máshol, mondta. Kijelentette: a kérdés nemcsak az, hogy ezek az országok elérik-e a célt, hanem az, hogy a központi bank megtesz-e mindent a cél érdekében, transzparensen reagál-e a piaci fejleményekre, eredményesen befolyásolja-e a várakozásokat. Az MNB célkövetési politikájának hitelességét és sikerét mutatja az inflációs várakozások kordában tartása.
Kell az euró, mielőbb
Simor András híve az euró relatíve gyors bevezetésének, és úgy véli, hogy bár a maastrichti kritériumok nem tökéletesek, Magyarországnak nem kritizálni, hanem cselekedni kellene, nyilvános eurócsatlakozási céldátumot pedig akkor lehet kijelölni, ha hitelesen ki is lehet állni mellette. Kifejtette: az euró bevezetése kedvezően hat a gazdasági fejlődésre, annak ellenére is, hogy ez az önálló monetáris politika feladásával jár. Emlékeztetett rá, hogy a kritériumoknak más környező országok meg tudnak felelni.
Megerősítette: a konvergenciaprogram célkitűzései 2007-ben biztosan, 2008-ban jó eséllyel teljesülnek, 2009-2010-ben azonban a cél elérése bizonytalan.
Árfolyamsáv nem kell, de van
Az árfolyamsávot illető kérdésre úgy fogalmazott: "árfolyamsáv van és marad is", eltörlésében jelenleg nincs egyetértés az MNB és a kormány között, az utóbbi hónapokban erről tárgyalások sem folytak. Úgy vélte: elvben az árfolyamsáv önmagában nem összeegyeztethető az inflációs célkövetési rendszerrel. A kettő konfliktusba kerülhet, ezért az az ideális, ha az inflációs célkövetési politika mozgásterét nem korlátozza az árfolyamsáv. Gyakorlatilag azonban a jegybank úgy látja, hogy kétéves időhorizonton nincs konfliktus a kettő között, mondta, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Ezért hasznosabb lenne a sáv eltörlése, erősítette meg.
Simor András szavai egyértelműen megerősítik azon várakozásunkat, hogy a monetáris tanács hétfőn nem csökkenti a 7,5 százalékos kamatot – kommentálta a jegybank elnökének előadását Bebesy Dániel, a CIB elemzője. A szakértő szerint Simor keményen fogalmazott, ami arra is utalhat, hogy a jegybank jelentősen módosítja az ugyancsak hétfőn nyilvánosságra kerülő inflációs jelentésében az inflációs pályát, értelemszerűen felfelé.