Simor finoman beszólt a PM-nek

Amikor az új vezetés belépett, mi is úgy gondoltuk, fokozatos kamatcsökkentésre lesz mód az év folyamán, később azonban a világ pénz- és árupiacain történt események hatására, elsősorban a nyersanyagárak és az élelmiszerek drágulása következtében, valamint az amerikai jelzálogpiaci problémákból kiinduló kockázati prémiumok emelkedése miatt indokolt volt az óvatosság - adott magyarázatot az MNB elnöke. A költségvetési kiigazítás szerkezetének következtében az infláció áprilisban 9 százalékig kúszott fel, és az év egészében is 8 százalék körüli pénzromlás várható - emlékeztetett Simor András, indokolva, miért nem lehetett lazább monetáris politikát folytatni.

Hangsúlyozta: a jegybank nem rövid távon akarja leszorítani az inflációt, mindazonáltal a jegybanknak a törvényben meghatározott, elsődleges feladatára, az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia erőit. Csupán ezen elsődleges cél érvényesítése függvényében tudja saját eszközeivel támogatni a gazdasági növekedést.

Ne a jegybanktól várjuk

Az MNB első embere elismerte, hogy a nemzetközi tapasztalatok gyakran valóban azt mutatják, ha a költségvetés szigorít, akkor az lehetőséget ad lazább monetáris politikára. Azonban az is fontos kérdés, hogy a költségvetési szigorítás milyen szerkezetben valósul meg - fűzte hozzá, utalva a Pénzügyminisztérium (PM) részéről az utóbbi időben elhangzott nyilatkozatokra, miszerint az idei restriktív költségvetési politika mellett a monetáris politika kevésbé szigorú is lehetett volna.

Elmondta, hogy a monetáris politika, egyébként a gazdasági növekedés ütemének gyorsulására csak bizonyos nagyon szűk korlátok között képes hatni. Az idén a gazdasági növekedést leginkább az fogta vissza, hogy visszaesett az állami, önkormányzati szektor növekedési hozzájárulása, a központi beruházások csökkenése miatt erőteljesen visszaesett az építőipar teljesítménye, ez hatott a többi ágazatra is, emellett az évek óta legsúlyosabb aszály miatt igen gyenge teljesítményt nyújtott a mezőgazdaság.

Ezekre a tényezőkre a monetáris politikának nincs igazán hatása, így a jegybank vezetése jobbnak látta, ha az infláció és ezen belül különösen a nyersanyag- és élelmiszerár-emelkedések miatt esetlegesen megemelkedő inflációs várakozások visszafogására összepontosít. Az MNB változatlanul azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy 2009 végére 3 százalék körüli szintre csökken a pénzromlás üteme.

A versenyképességet gátló négy tényező

Simor az idei év egyik jelentős eredményének azt tartotta, hogy kiegyensúlyozottá vált a kormány és a jegybank kapcsolata, sőt, kifejezetten jó munkakapcsolat alakult ki a PM és az MNB szakemberei között. Ezzel együtt vannak bizonyos kérdések, amelyeket eltérően ítélünk meg, például a gazdasági hosszabb távú növekedését illetően - ismerte el.

Az évezred elejétől 4 százalék körüli növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, emögött azonban expanzív költségvetési politika állt. E költekezési szint nélkül a magyar gazdaság a korábbi években is vélhetően alacsonyabb ütemben bővült volna, holott a környékbeli országok, Lengyelország, Csehország 5-6 százalékkal növelik bruttó hazai terméküket, nem beszélve Szlovákiáról, amely még nagyobb növekedési ütemet produkál. Az MNB véleménye szerint a magyar gazdaság jövőre 2,4 százalékkal nő, ez kevesebb, mint a PM 2,8 százalékos prognózisa.

Simor szerint komplexen kell figyelni az eltérő növekedési trendeket, és különös figyelmet kell fordítani az ország versenyképességét már hosszabb ideje gátló tényezőkre. Ide sorolta az adórendszer és az újraelosztás nagyságának kérdését, a foglalkoztatás viszonylag alacsony szintjét, és azt, hogy a belső piac néhány jelentős szegmensében a gazdasági verseny elégtelen.

El kellene fogadni a közpénzügyi csomagot

Simor szerint a jegybank kedvezően fogadta, hogy a jövőben szigorodik a költségvetés tervezése, készül a közpénzügyi törvény. Nem az a lényeg, hogy mi lesz a létrejövő szervezet neve, vagy hol fog működni, hanem az, hogy az új intézmény mennyire lesz képes hatékonyan véleményt mondani a mindenkori kormány költségvetési tervezéséről, a költségvetés megalapozottságáról és milyen eszközök állnak majd rendelkezésére, hogy ezt a véleményét érvényre is juttassa, mondta az elnök.

Leszögezte: kívánatos lenne, hogy ez az intézmény a jegybankhoz hasonlóan jogilag független legyen, vezetésében a mindenkori kormánytól független, szakmailag nagy tekintélynek örvendő személyiségek vegyenek részt, és őket megfelelő számú szakértői stáb támogassa. Simor ezzel együtt utalt arra is, a törvény életbe lépése esetén sincs százszázalékos garancia arra, hogy a jövőben ne fusson el egy-egy év költségvetési gazdálkodása, de a szigorú költségvetési politika esélyét jelentősen növeli egy ilyen költségvetési szabályrendszer és intézmény felállítása.

Minden jelentős parlamenti pártnak tudatában kell lennie saját felelősségének, az országnak szüksége van a megegyezésre ebben a kérdésben, hangsúlyozta az elnök.