Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Simor: 2000 milliárddal kevesebbet kellene költeni

2008.03.25. 08:33
A monetáris tanács több más tagjához hasonlóan Simor András jegybankelnök is a kamatemelés elkerülhetetlenségére célzott legutóbbi cikkében. A Népszabadságban megjelent írás a gazdaságpolitika megújulását sürgette, és a lemaradás fenyegető esélyét feszegette. Eközben újra felröppent a hír, hogy a szocialista politikusok egy része Simort győzködi - vállalja el a miniszterelnöki posztot.

A gazdaságot sorozatosan érik a külső és belső inflációs sokkok, ami miatt a korábbi előrejelzések túlzottan optimistának bizonyulnak. A tanács tagjai közül többen felvetették "a kamatemelés egyre elkerülhetetlenebbnek látszó lehetőségét." Ennél erőteljesebb fogalmazások is születtek az utóbbi hetekben a tanácstagoktól - de Simor megjegyezése is kellően egyértelmű ahhoz, hogy óriási meglepetés legyen, ha esetleg egy hét múlva a jegybank mégsem szigorít.

A vártnál is nagyobb lassulást részben a kiigazítás szerkezete és a hosszabb távú versenyképességi problémák okozzák, emiatt igen lassú lesz a visszatalálás a magasabb növekedési pályára. Simor határozottan leszögezi, hogy a jegybank ilyen körülmények között is akkor cselekszik helyesen, ha inflációs céljára koncentrál. A jegybankelnök megjegyzi, hogy a monetáris politika amúgy sem alkalmas a reálgazdasági problémák kezelésére, az export alakulására egyáltalán nem volt káros hatással az árfolyam alakulása.

Simor négy fontos megállapítást tesz a növekedés természetéről: (1) A magyar gazdaság már a 2000-es évek elején is csak súlyos költségvetési hiány mellett tudott 4 százalék körül bővülni. (2) A beruházási aktivitás rendkívül alacsony. (3) A foglalkoztatottság bővülése megszűnt, pedig az aktivitás idehaza az egyik legalacsonyabb Európában. (4) A termelékenység egyre kisebb tempóban bővül.

Drága, rossz, erkölcstelen

Ennek kapcsán a jegybankelnök látlelete igen lesújtó: "drágán termelünk, kevesen dolgozunk, alacsony a kutatás-fejlesztés és az innováció hatékonysága, túlméretezett és egyúttal kevéssé hatékonyan működő bürokrácia telepszik a gazdaságra, valamint egy álszent és erkölcstelen pártfinanszírozási rendszer és az ezzel párosuló virágzó korrupció drágítja a közbeszerzéseket és torzítja a gazdasági döntéseket" - írja cikkében Simor.

A magyar gazdaságban az adók igen magasak, ám nem szabad elfelejteni, hogy emögött a magas költekezés áll. A két fő terület, ahol látványosan sokat költünk a szociális, jóléti és lakásépítési támogatások, valamint a felhalmozott államadósság kamatai, mondja a megoldásról a jegybank elnöke.

Költsünk kevesebbet 2000 milliárddal

"Politikusainknak, véleményem szerint, nem azon kéne törni a fejüket, hogy miként lehetne még 40-50 milliárddal többet költeni, pótlandó a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséből kieső pénzeket - még akkor, sem ha ezt szívesen hallják a választók -, hanem azon, hogyan lehetne évente 2000-2500 milliárddal mérsékelni a kiadásokat, hogy utána ennek megfelelő adócsökkentéssel ismét versenyképessé lehessen tenni a magyar gazdaságot" - áll az MNB elnökének írásában.

Az alacsony foglalkoztatás tényezői közül Simor kiemelte a nyugdíjrendszer lazaságát, az európai mércével mérve is gáláns családtámogatási rendszert és a közoktatási rendszer minőségét. A megoldás nem a minimálbér növelése, mert ezzel már eddig is egész iparágakat sikerült elűznünk Magyarországról az elmúlt évtizedben, inkább át kellene tekinteni, hogy a jelen helyzetben szükség van-e egyáltalán a minimálbér intézményére - írja Simor.

Összegzésében leszögezi: "a magyar lakosság jelentős része, idestova 18 évvel a rendszerváltás után sem érti, mitől lehet sikeres egy ország (és ezen belül lakói is) a globális piacgazdaságban. Nem érti vagy nem akarja elfogadni, hogy ez a mai világ a szabadságról, a felelősségvállalásról, a folyamatos változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásról szól, nem pedig arról, hogy ha némi stiklizés után az adónkat esetleg befizettük, akkor az államnak kötelessége gondoskodni munkalehetőségünkről, jövedelmünkről és jólétünkről."

Nem programbeszéd

A cikknek az ad külön pikantériát, hogy a múlt héten újra híre kelt, Simor Andrást a szocialisták egy csoportja győzködi, vállalja el Gyurcsány Ferenc után a miniszterelnöki posztot. Igaz, a múltkori hírekkel ellentétben ezúttal a hír része volt az is, hogy a jegybankelnök nem áll kötélnek.

Simor írását olvasva néhányan programbeszédet sejtenek, a Portfolio.hu szerint szerint azonban épp ellenkező lehet a helyzet. A cikk több helyen is olyan tabukat feszeget, amikről a szocialisták közül még a reformok iránt leginkább elkötelezett Gyurcsány köre sem akar hallani, nemhogy a "retrográdabb" irányzatok. Így aligha valószínű, hogy Simorból a hitelességén túl bármivel is többet akarnának a "királycsinálók", a programjából meg végképp nem kérnének. Így ha a cikknek bármiféle köze lenne a politikához, akkor az inkább olyan üzenetként értelmezhető, hogy "nem engem akartok". Ám leginkább azt sejtjük, hogy a cikknek ebben a kontextusban nem volt szándékolt üzenete.