Harcban a spekulánsokkal

Izlandot a spekulánsok bedöntötték, Dél-Korea a második célpontjuk, Magyarország pedig a harmadik, mi is a célkeresztbe kerültünk - értékeli a szemünk előtt zajló, felgyorsult eseményekkel teli helyzetet az Barcza György. Nem véletlen egyébként, fűzi hozzá a K&H Bank vezető elemzője, hogy nem a kisebb piacot jelentő Szlovákiát, vagy Romániát, Bulgáriát támadták meg a spekulánsok, ugyanis a spekulánsok a legsérülékenyebb országok közül válogatnak. Nekünk magas a külső adósságunk, lassú a gazdasági növekedésünk.

A bajok egyik okát abban látja az elemző, hogy Magyarországra az jellemző, a gazdaságpolitika sok esztendő óta nem hosszútávú célokat fogalmazott meg, hanem a rövidtávú motivációk vezérelték. Ekkor pedig a rövid távon játszó spekulánsok kedvenc terepévé válik időről időre, kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy például Izlandhoz hasonlóan minket is térdre kényszeríthetnek (ami többek között a forint zuhanásában ölt testet) a spekulánsok emiatt.

A nemzetközi válságban eddig stabil szigetnek számított a forint, most biztosan hallhatjuk majd, hogy Izland után Magyarország lehet a következő célpont – véli Nyári Zsolt, a KBC Securities brókere, de szerinte a forint bedöntése nem reális: ha a befektetők kinéznek a monitor mögül, láthatják, hogy ha a pannon puma nem is dübörög, nincs ok arra, hogy leírjuk a magyar gazdaságot. Szerinte néhány hónapon, de akár néhány héten vagy még rövidebb időn belül a magas kamatkülönbözet éreztetni fogja hatását: miközben az amerikai már csak 1,5 százalékos, és akár tovább csökkenhet, a magyar jegybank 8,5 százalékot garantál, ez erősítheti a forintot. A mostani helyzet, az, hogy alig 24 óra leforgása alatt 249 és 270 forint között mozgott az árfolyam, egyértelműen a piac hisztérikus voltát mutatja.

Móró Tamás, a Concorde elemzési vezetője úgy látja: akár 5-10 forintot is erősödhetne az árfolyam egy kedvező, alapvetően az amerikai részvénypiacok esését megfordítani képes hír nyomán. A szakértő szerint a forintgyengülés mögött az áll, hogy a befektetők minden feltörekvő piaci eszköztől szabadulnak.

Eddig is túléltük

Kiéleződött a verseny mi és a spekulánsok között, a tét nagy, de Magyarországot 2-3 évenként megtámadták a spekulánsok, eddig pedig mindig mi kerültünk ki győztesen, ezért van reményünk, hogy most is így történjen - emelte ki Barcza. Ez persze nem azt jelenti, hogy délutánra már minden visszaáll a régi kerékvágásba. Nagy valószínűséggel még napokig, akár hetekig fennmarad ez a hisztéria, a pénzpiaci bizalmi válság. A cél, hogy minden újabb spekulációs kört letörjünk, ahogyan a gazdaságpolitikai döntéshozóknak mai összehangolt akciójukkal ez sikerült is, mondja az elemző

A valutaválságot kipattintani igyekvő spekulánsok a tapasztalatok alapján akkor voltak sikeresek, ha a lakosság elbizonytalanodott, az embereknek megrendült a bizalmuk saját fizetőeszközükben és átváltották más devizára. Ha a lakosság továbbra is bízik a forintban, a spekulánsok támadása nagy valószínűséggel egy idő után kifullad, magyarázza Barcza.

Az a hétfőtől életbe lépő intézkedés, hogy a magán-nyugdíjpénztárak 40 százalékos részvénykitettségi minimumát eltörlik és akár a vagyonuk 100 százalékát állampapírban tarthatják, egy helyes lépés - véli Barcza György, a K & H Bank vezető elemzője. A magyar állampapírpiacról idén eltűnt a 400 milliárd forintnyi állampapírvásárló, ezzel a kereslet durván 40 százalékát jelentő nyugdíjpénztári szektor, ez pedig sérülékennyé tette a piacot. A mostani lépés következtében nem feltétlenül fognak a részvényektől megszabadulni a pénztárak, hanem inkább az lesz a fő tendencia, az eddigiekkel szemben végre nem fogják eladni állampapírjaikat, így nem rontanak tovább az állampapírpiaci helyzeten - magyarázta a közgazdász.

Az MNB azon döntése, hogy forint-euró devizaswap tendereket hirdet meg, szintén jó válaszlépés Barcza szerint. Ezzel a jegybank lényegében devizaforrást tud biztosítani a magyar bankoknak, amelyeknek egyébként sok százmilliárd forintos likvid forintforrásaik vannak pillanatnyilag. A spekulánsok elleni harcban nem tűnik gyengének egy olyan ország, amelynek a jegybankja 17 milliárd eurónyi devizatartalékkal rendelkezik és a kereskedelmi bankok sok százmilliárdot fölösleges likvid tőkével rendelkeznek, márpedig Magyarország ma ezt mondhatja el magáról.

Mi van az OTP-vel?

Készpénzigény van mindenütt a világban, hiszen a bankok egymás közötti bizalmatlansága megnehezítette a hitelhez jutást: egy ilyen helyzetben a tőzsdei eladások természetesek, a leglikvidebb papírok pedig amúgy is jellemzően a bankpapírok – mondja Nyári Zsolt. Az OTP eladások mögött csütörtökön látható volt a spekulációs cél, de ezzel együtt az Erste vagy a Raiffeisen papírjai is esnek, pénteken már mindkét pénzintézet 10 százalék felett zuhant. A jelenlegi piaci hangulat amúgy kedvező terepet nyújt az esésre játszó spekulánsoknak is, az OTP részvényárfolyam kilengései pedig - pénteken napon belül 3200 és valamivel 4000 forint felett ingadoztak a részvények - a piaci hisztériáról árulkodnak. A bróker szerint bár a bank helyzete stabil, ilyen hangulatban nem kellene azon sem meglepődni, ha akár 2500-2800 forint közé esne a következő napokban az árfolyam, ugyanakkor az sokat segíthet az esés megfékezésében, hogy az OTP vásárlóként megjelent a piacon.

Márpedig az OTP százmilliárdos nagyságrendű készpénzzel rendelkezik, így bőven van tere arra, hogy a sajátrészvények vásárlásával beavatkozzon az esésbe – mondta Móró Tamás. A jelenlegi eladások mögött már sok esetben az áll, hogy a hitelből vásárolt részvénycsomagjaikat adják el a befektetők.