Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
"Medgyessy? Ez annyira szörnyű, hogy kommentálni sem akarom" - mondta az Index által megkérdezett piaci elemzők egyike az utóbbi időben napvilágra került, a leendő jegybankelnök személyét illető találgatásokról. Ami biztos: az általunk megkérdezett öt szakértő biztosra veszi, hogy Járai Zsigmond nem hosszabbíthat, és az eddigi híreknek megfelelően, illetve azok alapján Surányi Györgyöt és Karvalits Ferencet tartják a legesélyesebb utódnak. A találgatások persze még alighanem folytatódnak, vélik többen is. Ugyan nem lehet elfelejteni, hogy a monetáris tanács létezése óta a jegybankelnök szerepe és a döntésekben játszott súlya kisebb, személyisége többek szerint mégis megkerülhetetlen az MNB megítélése és a monetáris politika egésze szempontjából.
Sok volt a szöveg
Bár a jegybankelnök mandátuma csak közel egy év múlva, jövő márciusban jár le, Járai Zsigmond sorsáról voltaképpen idén áprilisban megszületett a döntés. Arra ugyanis senki nem számíthat reálisan, hogy a jelenlegi elnököt az újraválasztott koalíció még hat évre jelölné a monetáris politika legfőbb irányítójának. Az Index által megkérdezett szakértők - nevük mellőzését kérve - ebben teljes mértékben egyetértettek, ahogy ennek okát illetően is konszenzus van: Járai túl sokat beszélt.
Lehet, hogy az elnök nyilatkozatainak tartalma az esetek zömében nem lett volna önmagában kifogásolható, azok időzítése, megfogalmazása viszont sokszor lehetővé tette, hogy szavai politikai felhangot kapjanak. A kampány utolsó időszakában tett nyilatkozatai pedig "az ítélet" szerint egyértelművé tették, hogy a pozícióját politikai célokra is használja, ezzel pedig amúgy is olvadó piaci hitelességét tovább rombolta. "Csak legyintünk, ha meghalljuk, hogy újra nyilatkozott" - mondta az egyik elemző, hangsúlyozva: ez nem jó, fontos lenne, hogy az MNB-elnök megszólalásainak súlya legyen.
Bár a jegybankelnök hivatala ideje első felében számos bírálatot kapott szakmai tevékenysége miatt is, közgazdászok sora rótta fel az MNB-nek, hogy a feleslegesen magasan tartott kamatokkal és az ezen keresztül mesterségesen erős árfolyammal aláássa az exportorientált gazdasági növekedést, Járai szakmai munkájáról az utóbbi időben egyre inkább pozitív a kép. "Sikerült elérni az árstabilitást", "működött az inflációs célkövetés" - hangzott a szakértők véleménye. Egyikük szerint ha lebontanánk a "kommunikációs mázat", és pusztán a számokat és az eredményeket néznék, akkor Surányi nimbusza ellenére az utóbbi hat év eredményesebbnek minősíthető szakmailag.
Félnek Surányitól
Éppen ez utóbbiak miatt fogadná kétkedve a piac többsége Surányi György visszatérését az MNB élére. Bár az általunk megkérdezett elemzők egyike fontosnak tartotta kiemelni, hogy a piac számára pozitív lehet, ha nem egy "ismeretlen" személy kerül az MNB élére, ő maga és többi kollegája is elsősorban azt hangsúlyozták: Surányi az elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alapján is a gyengébb forint mellett áll, és nem sürgeti az eurócsatlakozást. Bár ez utóbbi kérdésben szakmailag még furcsa is, miért nincs érdemi vita a közgazdászok között, Surányi úgy tűnik mindenképpen kisebbségi álláspontot képvisel azzal, hogy konvergenciaprogram fémjelezte nominálfelzárkózás helyett a reálgazdasági felzárkózás mellett érvel. (Csehországban a választások esélyesének számító ODS például - bár a csehek lényegesen közelebb állnak az euróhoz - hasonlóan vélekedik, és halasztaná a közös pénz bevezetését.)
Surányi elnöksége esetén félő lenne az is, hogy az infláció újbóli elengedésével igyekezne segíteni az államháztartás rendbetételét. Ez utóbbi az új kormánnyal való lényegesen jobbnak várt kapcsolatai miatt is lehetséges lenne. A Bokros csomag árnyékában sokan elfelejtik, hogy az 1995-ös stabilizációban döntő szerepe volt az MNB-nek, és így Surányi Györgynek. Az akkori államcsőd megelőzése nagyon jelentős mértékben az infláció és a forint tudatos és koordinált elengedésének volt köszönhető - emelte ki az egyik szakértő. Csakhogy: miközben Surányi akkor bizonyította, hogy ebben a típusú monetáris politikában nagyon is otthon van, azóta megszólalásaiból úgy tűnt, továbbra is "más a prefrenciarendszere", a modern jegybanki politikának tartott inflációs célkövetéshez nincs affinitása - emelték ki többen.
Egyszemélyi elnök
Surányi ellen szól többek szerint vezetői habitusa is, amit Járai esetében több szempontból viszont érdemeként is emlegetnek. A szakmailag itthon és nemzetközi szinten is elismerten lényegesen többre tartott Surányi ugyanis - igaz egy másik jegybanki szervezeti felépítés mellett - sokkal több döntést, elemzést összpontosított saját kézbe. Járai ezzel szemben inkább menedzsertípusú, aki - talán saját képességeit is felmérve - kialakított, jól működővé tett és dolgoztatott egy komoly szakmai stábot a jegybankban. Kérdéses, hogy piaci körökben is egyre nagyobb megbecsülést szerző, a monetáris tanács munkáját is megalapozó szakmai stáb sorsa mi lenne Surányi esetleges elnöksége idején.
Jobb, ha kevesebbet tud?
Ez - a stáb összetartása, foglalkoztatása és a döntések ilyen típusú megalapozása - az egyik többek által is hangoztatott érv Karvalits Ferenc mellett, akit Surányi mellett még a legesélyesebb jelöltként tartanak számon az Index által megkérdezett elemzők. "Kevésbé képzett, de kevesebb prekoncepciója van a monetáris politikáról" - fogalmazott az egyik szakértő, aki szerint Karvalits szinte biztosan a jelenlegi, inflációközpontú, modern jegybanki politikát folytatná. Keveset tudnak róla, de ez ebben a mezőnyben éppen az előnye lehet - vélte az egyébként 1998-2001 között három évig az MNB ügyvezetőjeként (Surányi alatt) dolgozó Karvalitsról az egyik megkérdezett. "Mégis, a modern jegybanki felállás, fókuszban az árstabilitással, sokkal jobban összeegyeztethető Karvalitssal" - tette hozzá.
Surányi György (született 1954-ben) 1977-ben a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát, majd 1979-ben doktorált, 1986-ban Ph.D. fokozatot szerzett, 1996-ban pedig a BKE Dr. Habil fokozatát szerezte meg -- áll a Magyar Telekom honlapján Surányi, mint igazgatósági tag életrajzában. 1977-1986 között a Pénzügykutatási Intézet munkatársa, osztályvezetője, majd a Világbank (Washington D.C.) konzulense volt. 1988-1989 között a miniszterelnök első helyettesének tanácsadója, a Világbank Kormányzó Tanácsában Magyarországot képviselő kormányzóhelyettes. 1989-1990-ben az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, majd 1991-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az IMF Kormányzó Tanácsában Magyarországot képviselő kormányzó. 1992-től 1995-ig a CIB Bank vezérigazgatója. 1995-2001 között ismételten a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 2001 májusától a Banca Intesa Group, Italy Közép-európai regionális igazgatója, kelet-európai bankjának elnöke. A Budapesti Közgazdasági Egyetem és a Central European University professzora.
Karvalits Ferenc 1988-ban a Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetemen szerzett diplomát, majd 1992-93-ban az Amerikai Egyesült Államokban a Columbia University-n folytatta tanulmányait - áll Karvalits mint igazgatósági tag önéletrajzában az FHB honlapján. 1990-től a Magyar Hitelbank Rt. Likviditási és Kockázatkezelési Osztályának megbízott vezetője, majd a Wallis International befektetési igazgatója volt. 1994-től a Magyar Hitelbank Rt.-nél igazgatói, majd ügyvezető igazgatói beosztásban dolgozott, ezt követően 1996-tól a Magyar Nemzeti Bank Bankfőosztályának vezetői pozícióját látta el. 1998 januárjától a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójává és az igazgatóság tagjává választották. 2001-től a Wallis Rt. vezérigazgató-helyettese, majd 2002-től 2005-ig a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. vezérigazgatói pozícióját töltötte be. 1996 óta a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen banküzemtant, kockázatkezelést és bankrendszer-elemzést tanít. Kuratóriumi tagsággal rendelkezik az Autonómia Alapítványban, a Rádió C Kht. felügyelő bizottságának elnöke, valamint 2004-tol a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
