Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Kevesebb a szabadságuk és hosszabb a munkaidejük az új uniós országok dolgozóinak, mint a régi tagállamok munkavállalóinak, s a magyarok - nem feltétlenül önként vállaltan - a legszorgalmasabbak közé tartoznak, derül ki az Eurofound, a munka- és életkörülmények javításával foglalkozó uniós szervezet felméréséből.
A 2006-os adatok szerint a 27 tagú unióban az átlagos éves munkaidő 1749,7 óra volt, ezen belül a régi tagországokban 1701,8, az újakban viszont 1809,6 óra. Magyarországon a keleti átlagnál is több, 1856 óra. A listát Észtország vezeti 1872 órával, az utolsó helyen Franciaország áll, 1568 órával.
A tendencia azóta sem sokat változott, azaz az új tagállamokban dolgozóknak magas a heti ledolgozott óraszáma - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. E szerint 2007 utolsó negyedévében a listavezetők a cseh és a görög férfiak voltak, akik átlagosan 43,5 órát dolgoztak, de 42 óra felett teljesítettek a bolgárok, a máltaiak, a lengyelek, valamint az osztrákok is.
Az unióban a munkavállalók számára hivatalosan húsz munkanapon kell fizetett szabadságot biztosítani, ám a szabadnapok száma - főként a fizetett ünnepeknek köszönhetően - jócskán különbözik az országok között. Magyarországon a húsznapos alapszabadság az életkorral fokozatosan emelkedik, hasonlóan például Ausztriához vagy Lengyelországhoz.
Ezzel szemben Észtországban vagy Litvániában a fogyatékosok vagy az egyedülálló szülők számíthatnak több szabadságra. Franciaországban például eleve több, 25 munkanap fizetett szabadságra számíthatnak a dolgozók. A szerződésekben megállapított minimum még ennél is kedvezőbb lehet: a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet felmérése szerint a németeknél tavaly átlagosan 29, a hollandoknál pedig 31 munkanapra terjedt ki a minimális szabadság.
Az ünnepnapok számában is mutatkoznak különbségek az államok között, s Magyarország ebben sem tartozik a "legbőkezűbb" országok közé a tíz fizetett állami ünnepével. Szlovákiában és az olaszoknál ugyanis tizenkettő van, a hollandoknál viszont csak nyolc. Az sem mellékes, hogy az ünnepnapokat a központi kormányzat határozza-e meg, néhány országban léteznek helyi ünnepek is.
Ráadásul változó az is, hogy a hétvégére eső ünnepnapokat hogyan kompenzálják: ezzel Magyarországon nem foglalkoznak, Belgiumban viszont a szünnapot követő három hónap valamelyikében egy napon nem kell dolgozni, Olaszországban pedig egynapi fizetés jár az "elveszett" szabadnapért.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
