Meddig maradhat önálló a magyar tőzsde?

Régiónkban nem gyorsítja fel a koncentrációt, de az, hogy az NYSE megvette a négy jelentős európai tőzsdét tömörítő Euronextet, csak erősíti a szükségét annak, hogy a startégiai partnerkapcsolatban lévő bécsi és budapesti börzék további erőfeszítéseket tegyenek az integráció irányába; ebbe Varsónak is be kell kapocsolódnia - mondta az Indexnek Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde elnöke az Indexnek úgy értékelte az amerikai terjeszkedést, hogy az elsősorban a két megmaradt európai nagyot, a londoni és a frankfurti tőzsdét hozza lépéskényszerbe. A múlt pénteken a négy európai börzét tömörítő Euronext felvásárlását bejelentő amerikai tőzsde, a New York Stock Exchange (NYSE) azonban egyedül is impozánsabb mutatókkal rendelkezik, mint a most megvett, illetve a még önálló nagy kontinentális börzék együttesen.

A hegy jött Mohamedhez

Hiába négy tőzsdéről van szó, sem forgalomban, sem kapitalizációban nem volt mérhető a párizsi, brüsszeli, amszterdami, és liszaboni tőzsdéket tömörítő Euronext az NYSE számaihoz. Tavaly, 2005 végén az NYSE kapitalizációja (az ott bevezetett vállalatok részvényeinek összesített értéke) 13 311 milliárd dollár volt, szemben az Euronext 2707 milliárdjával. Hasonló nagyságrendi különbség van a forgalomban is, ami New Yorkban 14 125 milliárd dollára, a négy európai tőzsdén összesítve 2901 milliárd dollárra rúgott.

Az Euronextnél egymagában a londoni tőzsde is nagyobb, hiszen kapitalizációja 3058 milliárd dollár, forgalma 5674 milliárd volt 2005 végén, igaz, a párizsi székhelyű Euronext mellett Londonban is van amerikai tulajdon. Az angol börze 25 százaléka már a másik nagy amerikai tőzsdéé, a Nasdaqé. Szalay-Berzeviczy Attila szerint arra lehet számítani, hogy a pénteki bejelentés nyomán felgyorsul e két tőzsde tulajdonosi összeolvadása, illetve ebből fakadóan a részvények kölcsönös bevezetése is. Ez esetben azonban sokkal inkább egyenrangú felek megállapodásáról lehet szó, hiszen a Nasdaq nem sokkal nagyobb a londoni börzénél, 2005 végén kapitalizációja 3604, forgalma 10 ezer milliárd dollár felett volt.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint az amerikai terjeszkedés mögött elsősorban jogszabályi okok húzódnak meg: az Enron csődje nyomán elfogadott új amerikai törvények minden korábbinál szigorúbb előírásokat tartalmaznak a tőzsdei bevezetést illetően. Ez az európai vállalatok számára inkább teherré, mintsem vonzóvá tenné részvényeik bevezetését az USA-ban. Azaz ha az NYSE további növekedést akar elérni, nem reménykedhet abban, hogy a bevételeit biztosító bevezetések és ezzel összefüggésben a tőzsdei forgalom New Yorkban európai vállalatoknak köszönhetően emelkedik. Nekik kellett itt piacot venniük, a keresztbevezetésekre ugyanis lényegesen könnyebben nyílik mód.

Nem érdekeljük a nagyokat

Az osztrák és a magyar tőkepiac együttesen is - a két ország világgazdasági súlyának megfelelően - túl kicsi ahhoz, hogy érdemben felkeltsék a nagy tőzsdék érdeklődését, így az elnök szerint arra nem kell és nem is lehet számítani, hogy a Budapesti Értéktőzsde és bécsi partnere hamarosan amerikai kézbe kerülne. Hasonló helyzetben van a régió többi börzéje is, és ennek veszélye is van: a koncentrálodó piacon egyre nehezebb lesz a kis börzéknek egymással versenyezve magukra vonni a kibocsátó cégek figyelmet, ami hosszú távon a vártnál kisebb ütemű növekedésével fenyeget.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint ezért szükség lenne a magyar és a bécsi börzéna három fő tulajdonos, a HVB Bank, az Erste Bank és a Raiffeisen Bank által korábban is szorgalmazott regionális tőzsdeszövetségre, ahol az önálló börzék összenyitott kereskedési rendszer mellett üzemelnének tovább. Budapest és Bécs készen áll erre, de az új lengyel kormány nem nyitott az ötletre, ahogy a cseh tőzsde tulajdonosai sem. Varsó és Prága nélkül nincs igazán értelme erről beszélni - mondta az elnök. A lengyel tőzsde jelenleg 98 százalékos állami tulajdonban van, és nem tárgyal egyesülésről, a prágai börzét pedig a helyi brókercégek tulajdonolják.

Régiós piac: veszélyek nélkül

A HVB Bank már a magyar tőzsde nagyobb részének megszerzésekor is jelezte: célja a bécsi, a budapesti és a többi kelet-közép-európai piac közös szövetségbe szervezése. A 2004-es tulajdonosváltáskor távozó elnök, Jaksity György és a tulajdonosi konzorcium élén álló HVB Bank között az egyik legfőbb konfliktus ebben állt. Jaksity - ahogy erről lapunknak akkor adott interjújában is hosszan beszélt - kiállt a magyar tőzsde önállóságának megőrzése mellett. Az összevonás ellenzőinek egyik legfontosabb érve szerint nagyobb börzén csökkenne a magyar papírok forgalma, hiszen nagyobb kalapba kerülnének, ahol figyelem sokkal jobban megoszlik. Ez pedig nem szolgálja a cégek érdekeit.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint ez csak a regionálisnál nagyobb méretek esetében lenne igaz: egy néhány ország tőzsdéjének egyesüléséből létrejövő nagyobb börze kifejezetten vonzana újabb kibocsátókat és befektetőket, és attól sem kellene tartani, hogy az index - és ezáltal közvetve sok kisebb papír megítélése - négy nagy vállalat teljesítményén múlik.