További Magyar cikkek
A kormány szándéka szerint a 2008-as költségvetést, mint a gazdaság- és társadalompolitikai fordulatot eredményező kormányzati reformtörekvések eszközét kell szemlélnünk. Ennek a radikális kormányzati szándéknak rendelődik alá a 2008-as, az előző évihez hasonlóan átmenetinek tekintett költségvetés. Még ha a 2008-as költségvetés fiskális irányszámai teljesülnek is, magából az idei költségvetésből nem látszik, hogy a kormányzati erőfeszítések következtében bármi olyan történne, ami az ambíciózus 2009-es terveket alátámasztaná – írja az idei büdzséről Századvég Alapítvány. A struktúra átalakítását célzó reformok mögött ugyanis a az intézet szerint a nemes elvek és a fonák megvalósulás feszültsége húzódik meg.
A 2008-2011 között tervezett intézkedések célját a tanulmány készítői prózaibbnak látják, mint a kormány: a cél az, hogy a központi költségvetés minél kisebb részt vállaljon át a társadalmi reprodukció fenntartásából és a közösségi feladatok ellátásának terheiből, míg ezzel párhuzamosan a terhek nagy része az állampolgárokra háruljon át. Ehhez a kormányzati szándékhoz azonban megítélésük szerint a társadalmi támogatottság és a szakmai konszenzus hiányzik a leginkább, mint ahogy a gazdasági feltételek sem kedvezőek.
A hiánycél lebeg a szemük előtt
A Századvég szerint a kormány szemében a gazdaságpolitikát a hiánycél elérésének elsődlegessége határozza meg, ennek rendel alá minden más megfontolást. Ez magyarázza például, hogy miközben a költségvetési hiányt a pénzügyi kormányzatnak sikerült lejjebb szorítania, más makrogazdasági mutatók tekintetében viszont távolodtunk az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítésétől.
Ezen felül, vélik a szerzők, a kormány a megszorítások inflációra és gazdasági növekedésre gyakorolt hatását is súlyosan alábecsülte. (A kormányzati becslés a ma már 2 százalék alattira várt növekedésre 2,2 százalék volt - a szerk.) A kormány a bevételek egyoldalú növelésén keresztül, rendkívül egészségtelen szerkezetben csökkenti a költségvetési hiányt, ami Magyarország és a magyar vállalkozások - főként a kkv szektor - versenyképességének további csökkenését vetíti előre, illetve a már most is jelentős társadalmi tiltakozásokhoz vezet.
A kormánynak a takarékos államról alkotott elképzelése is csupán retorikának tűnik a tanulmány szerint, hiszen a költségvetési bevételek emelkedését nem kíséri azonos arányú, vagy legalább hasonló mértékű kiadáscsökkentés.
Az intézet a szociálpolitikát taglaló résznél megjegyzi, hogy a kormányzati kommunikáció szerint a családok támogatása kiemelt prioritásnak örvend, ennek azonban némiképpen ellentmond, hogy a 2008-as költségvetés szerint a családi támogatások zömét kitevő alanyi jogon járó családi pótlék csupán az inflációval azonosan, átlagosan 4,5 százalékkal emelkedik. Nem sokkal később azonban már azt írják: jóllehet, összességében családi támogatásokra 2008-ban 8,3 százalékkal, mintegy 41 milliárd forinttal többet fordít a kormány, a jelentősnek mondható emelés a kiemelt költségvetési szerep és kormányzati prioritás mellett is csupán arra elegendő, hogy a támogatások megőrizhessék reálértéküket. (A magunk részéről nem értjük, hogy a 8,3 százalékos nominális növekmény hogyan jelenthet reálértéken szinten maradást, ugyanis a várható infláció 5 százalékos - a szerk.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
